Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Beregdu ródású, 8,85 m hosszú és 5,50 m széles templom alapfalai. Az épület téglából készülhetett. Később az északi oldalához, az itt lévő temetőbe ásva, egy másik épületet alapoztak. Ennek alapozását fekete földből döngölték. Ez is egyhajós, 8,95 m hosszú és 5,60 m széles volt, szentélye pedig kívül félkörívesen, belül patkóívesen záródott. A jelek szerint ennek falait nem építették fel, s az elkészült alapozásba sírokat ástak. A templom körüli temetőből 31 sír került elő. Többet elvágtak a II. periódus alapozási árkával, néhányat pedig ennek alapozásába ástak. Az Árpád-koron belüli keltezésre lehetőséget adó lelet sajnos nem került elő. A falunév Bercsény- előtagja nagy valószínűséggel a szláv, közelebbről talán a szerb-horvát eredetű bérc 'hegy, hegytető, hegycsúcs' szavunk -ény képzős származéka. Az -egyház 'templom' utótag feltehetőleg csak a település tatárjáráskori pusztulása után járulhatott az előtaghoz. Amint - neve mutatja, 1418-ban már pusztaként tartozott a gyulai uradalomhoz. 1498-ban Bakócz Tamás mint a Tölgy possessio-hoz tartozó puszta birtokába iktattatja magát. A későbbiekben nevével nem találkozunk. írod.: Fehértói 1983. 51., FNESz. I. 196., Karácsonyi II. 46., Kniezsa 1974. 596., Krecsmárik 1911. 378-379., Kristó-MakkSzegfű II. 12., MRT. IV/2. 344-345., Szatmári 1992., TESz. I. 282. (B-H-Sz) Bere Csongrád m. (1471: Beree) Derekegyháza és Mártély között feküdt, pontos helye topográfiailag vitatott, egyértelműen hozzá köthető régészeti leletanyagról nem beszélhetünk. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Bere név feltehetően az Albert, esetleg a Bertalan személynév becézett alakja. A Bere személynév előzményei lehetnek a szerbhorvát Bera, Berisav : Berivoje személynevek. A Szeri Pósafi család kihalása után a hatalmas vagyont 1471ben Mátyás király Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak valamint rokonainak adományozta. A birtoklistában a Csongrád megyei birtokok között szerepel - is. A szállások vagy aprófalvak sorába tartozhatott. írod.: Blazovich 1985. 72., EtSz. I. 66. 365., Fehértói 1983. 51., FNESz. I. 200: Beret., Kálmán 1973. 73. (B-H-Sz) Beregdu Csongrád m. (1266: Beregdu) Szentestől délre feküdt, talán a későbbi Bere-vel azonos, vagy a Szegvár határában lévő Berek helynév őrzi emlékét. A település pontos helye azonosíthatatlan. Régészeti leletek nem ismeretesek. 1266-ban a Bár-Kalán nembeli Nána ispán, nem lévén örökösei, birtokait a Nyulakszigeti apácáknak adományozta. A birtoklistában szerepel - neve, amely ebben az alakban többé nem fordul elő. Beregd helynevünk a magyar berek 'liget' jelentésű főnevünk -d helynévképzős származéka. A berek szavunk vitatott eredetű. Legvalószínűbb, hogy végső soron valamelyik szláv nyelvből való átvétel, vö. pl. bolgár (brjag) 'part, domboldal, emelkedés' vagy az orosz (béreg) 'part'. A magyar szó egy 'part > parti liget > liget' jelentésfej-