Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)
LEXIKON
Árokos Aranyos Csongrád m. (1467: Aranyas) Apor és Tömörkény között említik mint Pósafi birtokot 1467-ben. Pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti leletanyag nem köthető hozzá. Az - helynév a magyar arany szavunk -s melléknévképzős alakjával azonos. Azzal lehet kapcsolatos, hogy vagy a közeli Tiszából vagy valamely mellékágából a régmúlt időben aranyat mostak. írod.: Blazovich 1985. 72., Cs. I. 679., EtSz. I. 121., FNESz. I. 110., SzabSzatm. 30. (B-H-Sz) Ároki Arad m. (1325: Arky; 1326: Aruky; 1463: Aroky; 1561: Aruky) Arad és Csálya között a Maros partján feküdt, pontos helyéről, régészeti kutatottságáról vagy előkerült leletekről nincsenek ismereteink. Neve a magyar árok főnévvel kapcsolatos. A XI—XII. században a valakihez vagy valamihez tartozást az -i képzővel fejezték ki. A személynévhez járult, azt jelentette, hogy az illető birtoka, ha pedig köznévhez, akkor melléknévképző volt, amelyhez a „falu, szállás" hozzáértődött. Az Arad megyei - nevű falut alkalmasint az ott húzódott úgynevezett római sánc árkáról nevezhették el. 1177-ben ezen a vidéken Valter unokái birtokoltak. 1325-ben mint örökös nélkül meghalt ember birtokát a király Szeri Pósának adta. 1406-ban a Pósafiak tiltakoztak elfoglalása ellen. A Szeri Pósafi család birtokában maradt a család kihalásáig, 1471-ig. Ekkor Mátyás király Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta. 1335-ben papja 3 báni dénár tizedet fizetett. A XV. század második felében a sződi uradalom része lett. Ide tartozott 1500 körül is. 1561-ben 6 portája adózott, és több puszta telke volt. A Kaczkffi, Mágocsi, Liszthi, Zay és Pethő családok birtokolták. 1567-ben 22, 1579-ben 21 adózója volt a defterek szerint. A 15 éves háború idején néptelenedett el. írod.: Cs. I. 766., Káldy-Nagy 1982. 84-85., Kálmán 1973. 157., Maksay 1990. I. 102., Márki I. 192., ZsO. II/l. 4890. sz. (B-H-Sz) Ároki Zaránd m. (1477: Aroky; 1483: Arky) Apa környékén feküdt. A mai Újárkos (Iercoseni) középkori elődje. Területe pontos régészeti lelőhelyhez nem köthető. Névmagyarázatát 1. az Arad megyei Ároki falunévnél. 1387-től a Losoncziak birtokolták, 1478-tól 1483-ig a Dócziak kezén volt található. 1553-ban ismét a Losoncziak birtokolták a közelében lévő Új-Árkossal együtt. írod.: Márki I. 222. (B-H-Sz) Árokos Csanád m. (1465: Arokws; 1517: Arokos) Kaszapereg mellett feküdt, feltehetően attól délre. Pontos helyét nem ismerjük, így hozzá köthető régészeti leletanyag nincs. A település neve a magyar árok főnév -s melléknévképzős származéka. Vagy a területe volt árokos 'gödrös' vagy valamely itt lévő sáncárokról, gyepűárokról nevezték el. 1465-ben Mátyás király mint Kaszapereghez tar-