Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Gyula 1566-os ostroma idején hagyták el végleg, ugyanis 1567-től a defterek pusztaként említik. írod.: Káldy-Nagy 1982. 260—261., Karácsonyi II. 11-12., Maksay 1990. II. 1016., MRT. IV/4. Gyula 63. sz. lh., ZsO. III. 2619. sz. (B-H-Sz) Alatka Zaránd m. (1477: Alathk; 1478: Alathka) Neve ma is határnév Fazekasvarsánd (Olari) és Kerülős között. Lipszky 1806-os térképén szerepel. A település pontos helye régészeti eszközökkel nem azonosított, egyértelműen hozzá köthető régészeti leletanyag nincs. - neve feltehetőleg személynévre vezethető vissza, amelynek alapja lehet a szerb-horvát álát 'vontatókötél' köznév, mely viszont az oszmán eredetű halat '(hajó) kötél' szó átvétele. Feltételezésünk szerint ezen köznév -ka kicsinyítőképzős alakjával van dolgunk. Részben a Nadabi család birtoka volt, amelyet Nadabi Ferenc 1477-ben elzálogosított, később eladott Dóczi Péternek és Imrének, akiket ide 1478-ban iktattak be. 1510-ben a Nadabiakat említik birtokosként. Később az összeírások több birtokost jelölnek meg: 1535: Erdőhegyei Péter, 1559 táján: Csányi Bernát, 1561: Vas Ferenc, 1564: Mernyey János. A defterekben 1567-ben 6, 1579ben 11 adófizetőjét jegyezték fel. Feltehetően a 15 éves háború során néptelenedett el. írod.: Cs. I. 725., Káldy-Nagy 1982. 378., Maksay 1990. II. 1016., Márki I. 221., Somogyi 1913. 236., TESz. I. 128. Alba Zaránd m. (1230, 1232: Alba) Az oklevél névlistájából következően Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között a Fehér-Körös alluviális területén helyezkedett el. Nem valószínűsíthető azonossága a Keszend mellett levő Albófalvával és Albópatakával. Vele kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A feltételezett szállás, település neve a latin albus : alba 'fehér' jelentésű szóból keletkezett. E névváltoztatásban közrejátszhatott az is, hogy a település a Fehér-Körös mentén (iuxta Crisium Album) terült el annak idején. Csák Miklós ispán birtokaként létezett (1230, 1232) vagy mint állattartó szállás vagy mint földművelő szolga telep. Bizonyára a tatárjárás idején pusztult el, és területe a környező településekbe olvadt. Későbbi említése nem ismeretes. írod.: Blazovich 1985. 39., Cs. I. 737., FNESz. I. 445: Fehérgyarmat., Márki I. 221. (B-H-Sz) Alberd Arad, Csanád m. (1567: Alberd) Közelebbről meghatározhatatlan helyen Jászpéltől délre feküdt. Hozzá köthető régészeti adatokkal nem rendelkezünk. Az aradi náhije 1567-es és 1579-es összeírásában mint puszta szerepelt. A puszta (település?) neve a magyar Albert — Alberd személynévből keletkezett. A magyar Albert személynév az egyházi latin Albertus (szentnév) rövidült alakja. írod.: EtSz. I. 65-67., Fehértói 1983. 27., Káldy-Nagy 1982. 132. (B-H-Sz)