Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

A Abád Arad m. (1177: Abad; 1359: Abaad; 1405: Abad) A Maros jobb partján a mai Arad területén feküdt. Helye régészeti lelőhelyekkel még nem lokalizált. Azonosították Rétháttal (Tisa Noná, Wiesenhaid) is. A helynév a török eredetű magyar Aba személynévnek a -d képzős származéka. A XI—XV. században személy-, kereszt és nemzetségnévként is ismert. Maga a személynév a török oba: aba közszóból származik, melynek jelentése 'apa, nagyapa, ős'. Személynévként először 1138/1329-ben bukkant fel írásos emlékeinkben. ~ 1177-ben az aradi káptalan birtokaként szerepel először. Később, 1359-ben is a káptalan birtoka volt. 1405-ös utolsó említése azt mutatja, hogy később Arad területébe olvadt. írod.: Cs. I. 766., EtSz. I. 2., Fehértói 1983. 23., FNESz. I. 35., Kristó—Makk—Szegni I. 78., Márki I. 190., SzabSzatm. 31., TF. I. 170. (B-H-Sz) Abony Csanád m. (1329: Oboyn; 1357: Obun; 1409, 1446, 1561: Abon) Pécska (Pecica) pusztája, ma is határnévként él neve. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A falu neve a török eredetű magyar Aba személynév kicsinyítő — becéző képzős származékából keletkezett. A település feltehetően az Ajtony nemzetség birtoka volt, s nevét is e nemzetség valamely Abony nevű tagjától vette. Birtokosai sűrűn változtak. A XIV. század első felében a király Hasznosi Péternek adományozta, aki 1329-ben vejének, Nevnai Miklósnak adta leánynegyed címén. Később a Szeri Pósafi családé lett, de az Ajtony nemzetséghez tartozó Serjéni Orros család is jogot formált rá. A XIV. század második felében a település a Kerekegyházi Laczkfi családé volt. 1446-ban a Szekcsői Herczeg és a Hédervári családok perében mint a tornyai uradalom része tűnt fel. 1479-ben Garai Jób Lindvai Bánffy Miklósnak és testvérének, Jakabnak adta el, akiktől Corvin János kezére jutott, ő Mutnoki Mihály sebesi bánnak adományozta. 1560-ban és 1561-ben oppidumként említették. Az 156l-es dikában 7 portával szerepel Rhédei Mihály birtokaként. 1563-ban szerbek lakták. A török defterekben a neve nem fordul elő. Úgy tűnik, az 1560-as évek közepe táján néptelenedett el. Újratelepítésére nem került sor. Engel Pál szerint a defterekben Opaty néven szereplő hely azonos --nyal, ahol 1567-ben és 1579ben 5 szerb család lakott, akik juhtenyésztéssel foglalkoztak. írod.: Borovszky II. 1., Cs. I. 693., Káldy-Nagy 1982. 105., Kovách 1995. 16. 19. 22., Krassó III. 459., Maksay 1990. I. 283., MTT. VI. 28., TF. I. 847. (B-H-Sz) Abrány Csongrád m. (1446: Abran; 1472: Zenthabran) Egyes vélemények szerint a mai Hódmezővásárhely területén feküdt, közelebbről meghatározhatatlan helyen. Az egykori falu pontos helye azonosíthatatlan, Szeremlei Samu szerint a falu-