Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

vagy az eredeti helyen maradtak, és csak a falu nevét változtatták meg. Széli Márta elképzelése szerint - az Árpád-korban a késő középkori Királyság helyén állt Szentestől keletre, ahol két XI. századra keltezhető sír került elő. Ha azonban a sírok templom körüli temetőből kerültek is egyáltalán elő, ami korántsem biztos, akkor a feltételezés logikájából következve ezek inkább Zeleméreshez lennének köthetők s nem Királysághoz. (1. a Királyság címszónál) Valóban sem Királyságot, sem ~-t nem lehet egyelőre régészeti lelőhelyhez kötni. írod.: Cs. I. 656.. FNESz. II. 803., Karácsonyi II. 343., Kovalovszki 1965. 183., Kristó 1981. 70., Széli 1942. 129-130., Teleki XI. 12. (B-H-Sz) nevét, mint pusztáét, amelyet a szentetornyaiak műveltek. Jövedelme 30 gurus-t tett ki. Nevéből következően inkább határnév lehetett mint egykori lakott hely neve. Mivel külön kezelték, mégis valamiféle különállása lehetett Szentetornyától. Neve a zöld melléknév -s képzős származéka. írod.: Káldy-Nagy 1982. 179. 397., Somogyi 1913. 245-246. (B-H) Zemerdi Zaránd m. (1214: Zenerdy) A Makra hegység vidékén kell keresnünk. A helynév alapja egy régi magyar személynév, 1217/1550: Zemer, annak képzett formájában. A személynév a magyar szem testrésznévből származik. 1214-ben Boleszló váci püspök nagy adományt tett a leleszi egyház számára, amelyben neve szerepel, amellyel többé nem találkozunk a forrásokban. írod.: Blazovich 1985. 38., Fehértói 1983. 307.. FNESz. II. 551.. Kálmán 1973. 41. 43., Márki I. 253., TESz. III. 714., VR. 12. § 237. (B-H) Zöldes Békés m. Szentetornya mellett feküdt. Az 1567es és 1579-es defterben jegyezték fel