Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Veszi 1. Vesi (Zaránd m.) Világos 1. Siri (Zaránd m.) Vizes Arad m. (1446, 1487: Wyzes; 1483: Vyzesmonostor) Battonyától északkeletre Tornya (Turnu) mellett a mai - pusztán emelkedett. Egykori monostorának neve: Vizesmonostor. A település templomát, amely 1506-ban valószínűleg Szent Miklós tiszteletére volt felszentelve, 1968-ban Juhász Irén tárta fel. Az előkerült alapfalak két építési periódusra utaltak. Először, a XI—XII. században, egyhajós, félköríves szentélyű, kisméretű templomot építettek. Szokatlanul széles alapozásban döngölt agyagrétegek és téglasorok váltogatták egymást. Később, valószínűleg a XIII. század vége felé az épületet keleti irányban támpilléres, gótikus szentélylyel bővítették ki. A bővítmény alapozásába köveket raktak, és ugyanilyen alapozású volt az újonnan épített oltár is. A templom belsejében és a falakon kívül összesen 150 sírt tártak fel. A sírleletek között Árpád-kori S-végű karikák és gyűrűk, valamint késő középkori gombok, ruhakapcsok, pártamaradványok és Mátyás-kori pénzek voltak. A templom körüli temetőt döngölt agyag alapozású kerítés határolta. A név olyan területet jelöl, amely 'vizes hely' volt. Ez lehetett rét, legelő, közte mocsár is. Emellé, közé települhetett a falu, amely ismeretlen rendű monostorral (kolostorral) is rendelkezett. Neve 1446-ban tűnt fel a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben. Később birtokosai között a Bothos (1455), a Vizesi és Horváth (1487—1497) valamint a Dóczi család tagjai találhatók. 1483-ból egy ~-i királyi embert említettek az oklevelek. 1515-ben egy részét Dóczi Ferenc új adományként nyerte. 1563-ban pedig a Vizesiek már mint pusztát kapták új adományul. A defterek szerint 1567-ben és 1579-ben mint pusztát kívülről művelték. Jövedelme előbb 1250 akcse, utóbb 5509 akcse volt. A későbiekben sem telepítették újra. írod.: Cs. I. 781., Juhász 1974. 183-186., Káldy-Nagy 1982. 146., Márki I. 219. 383., Mon. Rust. 241. sz.. Pataki 1973. 133. 144. 147. 160. 217., Rég. Füz. 22. 1969. 57. (B-H-Sz) Vucsecs Arad m. (1377: Vuchech) Pécskától (Pecica) északkeletre feküdt. A helynév pontos magyarázata bizonytalan, talán déli szláv eredetet (szerb-horvát) sejthetünk benne. 1377-ben az aradi káptalan perlekedett miatta a Laczkfiakkal. További említése nem ismeretes. írod.: Cs. 1. 781., Márki I. 219. (H-K) Wrekolcz Arad m. (1340: Wrekolcz, Wregkolcz; 1377: Wyrygkowcz) Ménes (Mini§) mellett lokalizálható. A helynév eredete bizonytalan. 1440-ben, 1477-ben és 1506-ban a solymosi uradalom részeként említették. írod.: Cs. I. 761. 781., Márki I. 219., Pataki 1973. 134., Prodan 1967-8. 23. (K)