Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Veresegyház Csanád m. (1465: Vereseghaz) Kaszapereg és Földvár között feküdt. A Szeremlei Samu által e településhez kötött ásatást 1894-ben valójában (Mező)Szöllős helyén végezték. (1. a Mezőszöllős címszónál) Veresegyház pontos helye továbbra is ismeretlen. Elképzelhető azonban, hogy az orosházi kataszter 40. sz. régészeti lelőhelyével azonosítható, hiszen ott Árpád-kori templomos falu volt, s az oklevelekben emlegetett s ez alapján nagyjából e vidékre lokalizálható Veresegyház sem érte meg a késő középkor időszakát. Erre nemcsak nevének -egyház utótagja utal, hanem pusztaként való említése is. Nevével kapcsolatban 1. a következő szócikket. Amikor 1465-ben neve felbukkant, már pusztaként említették. Területének egy részét Kaszapereghez csatolták és a Kállayaké lett, a másik fele 1476-ban Földvárhoz került, és Teleki Varjasi János kezére jutott. Nevét a források többé nem említették. Nem zárható ki, hogy a török defterekben a Kutina falu közelében szereplő Veresházzal azonosítható. írod.: Borovszky II. 626., Kovalovszki 1965. 183.. Szatmári 1990. 133-134. (B-H-Sz) Veresegyház Csongrád m. (1425, 1443: Wereseghaz) Cserebökény és Szentes között terül el a ma Szenteshez tartozó Veresegyház puszta, amelynek helyén állt. A falunév a magyar veres 'piros' melléknév és az egyház 'templom' főnév összetétele. A veresre festett vagy be nem vakolt, téglából épült templomok alkalmas megkülönböztető jeléül szolgáltak a falunak az adott korban. Ez a helységnév igen gyakori volt az Árpád-korban. 1425ben az óbudai apácák birtokolták. A tatárjárás idején elpusztították, de a XV. század folyamán lakták. 1453-ban ~-at, legalábbis egy részét Hékédi Anna Sári Péternek, Hunyadi János kancellárjának adományozta. Ha jelen - a gyulai uradalomhoz tartozott 1498-ban, akkor az idevalósi jobbágyok közül 4-en részt vettek a donáttornyaiak kárára történt hatalmaskodásban. 1524-ben lakosai a Bősér és Laposhátja, más néven Orbánoshátja nevű rétek miatt viszálykodtak a királyságiakkal. 1567-ben 48 család 9525 akcse, 1579-ben 47 család 7500 akcse adót fizetetett. Magyar lakói feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el településüket, amelyet többé nem népesítettek be. Területét a szentesiek művelték. írod.: FNESz. II. 753.. Káldy-Nagy 1982. 167-168., Kálmán 1973. 147.. Karácsonyi II. 334-336.. TF. I. 907., Zs. I. 108., Zsíros 1990. 16. 37. 40. (B-H) Veresegyház Zaránd m. (1403, 1418: Vereseghaz; 1507: Wereseghazteleke) Lökösháza mellett feküdt. Pontos helye ismeretlen, régészeti lelőhellyel egyelőre nem jelölhető. Nevével kapcsolatban 1. az előző szócikket. Már első előfordulása idején puszta volt, de nevéből következően egykor lakott lehetett. Elnéptelenedésének ideje ismeretlen. 1403-ban a gyulai uradalom részeként tűnt fel. 1418-ban ugyancsak említették nevét, amikor Maróthi János bán panaszt tett egyes