Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

kor feltűnően sok volt a varjú. 1446ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári per ítéletlevelében tűnt fel neve. 1456-ban II. Ulászló király a már kezében lévő birtokot új adományként adta Hunyadi Jánosnak. A birtok és a falu egy része a Varjasi családé volt, amely nevét is innen vette. Hogy 1465-ben a Jaksicsok itt vagy a másik --on hatalmaskodtak, ma már nem dönthető el. Ugyanezt tették a gyulai katonák 1559—60-ban. Ekkor Drusics László volt a bírája. 1567-ben 10 család 2160 akcse, 1579ben 25 család 4500 akcse adót fizetett. Hozzá tartozott Szenttamás puszta, amelyet - lakói műveltek, és tizedét a falu tímár-birtokosai szedték. 1567-ben feljegyezték a mellette lévő Felity puszta nevét is. Lakói a XVI. század második felében déli szlávok voltak, akik feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el településüket, amelynek emlékét ma Varjasháza puszta neve őrzi. írod.: Borovszky II. 620., FNESz. II. 735., Káldy-Nagy 1982. 139-140.. Maksay 1990. I. 290., Márki I. 218., MTT. VI. 28. (B-H-Sz) Varjas Csanád m. (1456: Waryas; 1465: Varjas Telek) A mai Pusztaföldvár mellett állt. A történeti alapokon tett helymegjelölést régészeti adatokkal nem lehet egyelőre alátámasztani, még akkor sem, ha a mai Pusztaföldvár környékén elpusztult középkori falu helye is ismert. Névfejtésére 1. az előző szócikket. Mint pusztát kapta 1456-ban Hunyadi János V. László királytól. 1465-ben a Jaksicsok hatalmaskodtak területén. A vásárhelyi uradalomhoz tartozott, mert annak birtokosa, Gáji Horváth Gergely 1478-ban zálogba adta Dóczi Péternek. Neve többé nem fordul elő a forrásokban. írod.: Borovszky II. 621.. Kovalovszki 1965. 179. 182. (29. sz. lh.), Kristó 1981. 70. (B-H-Sz) Varjasföldvár 1. Földvár (Csanád m.) Varjastelek 1. Varjas (Csanád m.) Vásárhely 1. Hódvásárhely (Csongrád m.) Vásári Zaránd m. (1332-37: Vasari, Wasari; 1561: Nemes wasary) Zaránd (Zarand) és Szentanna (Sintana) között lokalizálható. Régészeti lelőhellyel, illetve régészeti leletanyaggal nem jelölhető. A falu eredeti neve valószínűleg Vásár volt, s mint ilyen, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévi előfordulása már 1211-ből ismert Vasár : Vaasar névalakban. A névhez járuló -i képző birtoklásra is utalhat, de lehet kicsinyítő képző is. Talán rá vonatkozik a Boleszló váci püspök 1214-ben kiadott adomány levelének Masar neve, amelynek helyét e területen kell keresnünk. 1332—37-ben plébániás hely volt. Neve a XIV. században többször (1341, 1347, 1357, 1396) szerepelt. 1492-ben Szakái Benedek itteni részét zálogba adta Dóczi Imrének, aki korábban is birtokos volt --n. Mint későbbi neve, Nemes-- mutatja, nemesek lak-