Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

név. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti kutatásáról nem beszélhetünk. A falunév Tövis- előtagja a magyar tövis 'tüskés növény, tüskés gally' főnév, míg utótagja az -egyház 'templom' főnév. Megjegyzendő, hogy a Tövis főnévnek 1249 körül ismert a személynévi előfordulása is. 1433-ban tűnt fel, 1462ben a Toldi családé volt. 1519-ben összeírták portáit. 1559-ben a Toldiaktól és Bethlenektől hűtlenség címén elvette a király, 1561-ben mégis ők voltak a birtokosok. Bethlen Gábor és Toldi Miklós 4 adófizető valamint több szegény és puszta portát birtokolt --on. 1559-ben a gyulai katonák fosztogattak --on. 1567-ben 43 család 6 400 akcse, 1567-ben 45 család 14 000 akcse adót fizetett. Lakói magyarok voltak, akik feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el településüket. írod.: Cs. I. 747., FNESz. II. 679., Káldy-Nagy 1982. 325-326. Kubinyi, Kézirat 8., Maksay 1990. II., 1023. Márki I. 251. (B-H-Sz) Tövisköz Csanád m. (1555: Tywskes, 1561: Thévys Kéz) Nagylaktól (Nádlac) délre, a Töviskés dűlő helyén állt, vagy Nagylaktól északra, ugyanis Csanádpalota határában is található Töviskes helynév. A település pontos helye azonosítatlan, régészeti leletek nem ismeretesek. A falu a nevét a körülötte vadon nőtt tövises bokroktól vette, mondhatni azok közt települt. Az összeírások 1555-ben 1561-ben és 1564-ben lakatlannak mondják. 1561-ben özv. Dóczi Miklósné és a csanádi püspök bírták, de nem jelentek meg az összeíráson. 1579-ben azonban 22 adófizető családot írtak össze a török adószedők. Lakói déli szláv nemzetiségűek voltak, akik feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el településüket. írod.: Borovszky II. 610—611., CSMÉ. I. 150. (B-H-Sz) Turgony Békés m. (1403: Twrgon; 1520: Thwrgon) Gyula szomszédságában, tőle délre, Izsák és Szélhalom között feküdt. A történeti adatok alapján körülírt területén, illetve annak környezetében több olyan régészeti lelőhely ismeretes, amely középkori településre utal. Ezeknek az oklevelekben említett falvakkal történő azonosítása azonban egyelőre még nem történt meg, tehát elképzelhető, hogy ennek elvégzése után az egykori falu területét pontosan meg lehet határozni. Nagyon valószínű, hogy helye a mai Gyula belterületének déli szélére esik. A helység neve egy kun Turyan személynévből keletkezett, ez pedig a tur'feláll, felkel; áll; megáll' stb. ige folyamatos melléknévi igenevéből alakult. Valódi jelentése talán 'megálló, tovább nem menő' lehetett. A gyulai uradalom tartozéka volt 1403-ban, 1520 és 1528 között is az uradalom részeként említették. Lakosai a vár belső szolgálatában álltak. Terheiktől mielőbb szabadulni igyekezvén, amint lehetett, elhagyták településüket. írod.: FNESz. II. 686., GyO. 6. 79., Karácsonyi II. 331. (B-H-Sz)