Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Tárkány ládot írtak össze. A családnevek jó része megegyezett a hódoltság előtti nevekkel. A továbbiakban adataink megfogynak, valószínű, hogy 1596-ban Tárcsa is elpusztult. Nem lehetett azonban sokáig lakatlan, hiszen 1620ban tárcsái lakos is volt azon tanúk között, akik Békés és Doboz határáról tettek vallomást. 1640-ben Kerestartsiai Veér Mihály bihari alispán volt. 1648-ban Széky Péter említi birtokai között Körös Tartsa-t, nem tudjuk azonban, hogy az Ónodon kelt oklevél mennyiben tükröz reális birtoklást. 1672-ben lakói a szomszédos nagyteleki pusztát vették bérbe, és valószínűleg ezzel kezdődött a település terjeszkedése nyugat felé. Ugyanakkor még 1678-ban is kimutatható a Veércsalád itteni birtoklása. Noha templomra nincsen középkori adatunk, bizonyosan volt, és ez idő tájt a reformátusok használták. írod.: Csipes 1976. 81. szerint 771. ami nyilván tévedés., Dl. 45716. 46167. 74621. 74650. 86703. 86713. 99811., Fehértói 1983. 331., FNESz. I. 797: Köröstarcsa., GyO. 176. 328. 402., Haan 1870/a. 32., 1870/b. 81-82. 152. 155. 227. 240., Iványi 1931. 163. 323. sz. 178. 373-374. sz. 216. 513. sz., Káldy-Nagy 1982. 270-271., Kálmán 1973. 153., Karácsonyi I. 50., II. 207-209., Kristó 1981. 51., Maksay 1990. I. 165., MRT. IV/3. 8/75., P 404. 19. cs. 136. 11 l/L., P. 418 Fasc. V. No. 11., TF. I. 514. (H-J) Tarján Csanád m. (1446: Tharyan; 1455: Taryan) A mai Hódmezővásárhely - nevű városrészének helyén emelkedett. A falu helyét a későbbi városrész alapján már Szeremlei Sámuel helyesen határozta meg Hódmezővásárhely nyugati szélén. Széli Márta azonban tévesen a tarjánvégi avar temetőt tartja a falu temetőjének. 1961-ben ajándékozás útján Árpád-kori cseréptöredékek kerültek be innen a Tornyai János Múzeumba. 1977-ben régészeti terepbejárással megtörtént a falu azonosítása, aminek során kb. 1,5 km hosszan jellegzetes XI—XIII. századi leletanyag jelezte a település kiterjedését. A falunév az ősi magyar Tarján törzsnévből keletkezett, a Tarján törzsbeiiek települését jelöli. Maga a törzsnév török eredetű, Tarhan 'magas méltóság viselője, alkirály' jelentésű. Az Árpád-korban személynévként is használatos volt. A hódvásárhelyi uradalom tartozékaként tűnt fel 1446-ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben, majd ugyanígy szerepelt 1455-ben, amikor V. László az uradalmat a Harapkói Botos lányoknak adományozta. Már a XV. század második felében Hódvásárhelybe olvadt, mert neve többé önállóan nem fordult elő. 1570-ben a vásárhelyi náhije defterében a város egyik utcájaként tüntették fel. írod.: Borovszky II. 588-583., FNESz. II. 620., Galántha 1977. 47-48, 93., Kálmán 1973. 149., Kristó-Makk-Szegfű I. 35., MTT. VI. 28., Széli 1940. 175., Szeremlei II. 437-438., TJM. Ltsz. 68. 4. 1-17., Vass 1980. 40. (B-H-V) Tárkány Csanád, Csongrád m. (1456: Tarkan) Szilasegyház, Derekegyház és Rárós között említi 1456-ban az oklevél, amelyben V. László új adományként adott dél-alföldi uradalmakat