Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

1468) a Bothos család is feltűnt birtokosként. Keszi Balázs, a kladovai pálosok (1455, 1484) is birtokosai közé tartoztak. 1501-ben a pálosoknak új adományként juttatta a birtokukat II. Ulászló király, ám ők azt 1511-ben Jaksics Istvánnak és Márknak adták. 1535-ben Petrovics Péter fosztotta ki a települést, amelyen 1561-ben az aradi káptalan 2, özv. Dóczi Miklósné 1 és Zeleméri László 1 portával rendelkezett. 1567-ben 27 család 4569 akcse, 1579-ben 18 család 8000 akcse adót fizetett. Birtokolták Bisztra pusztát, ami a középkori Bizere helyén feküdt, valamint a falu mellett fekvő Jaksics Márk rétet, amelyet még az 1510-es években a névadó --en vásárolt. A XVI. század második felében déli szlávok lakták. írod.: Cs. I. 779., Fábián 1835. 234-235., FNESz. II. 591., Káldy-Nagy 1982. 103-104., Kálmán 1973. 151., Maksay 1990. I. 107., Márki I. 216., Somogyi 1913. 220-221., TF. I. 186., ZsO. H/1. 3544. sz. (B-H-Sz) Szor Arad m. (1214: Zor; 1232: Ochyz que vocatur Szor) A mai Dombegyháza helyén állott. A helynév előtagja személynév, míg utótagja a birtokos személy raggal ellátott föld 'földbirtok' főnév. Lokalizálására régészeti adatok nem állnak rendelkezésünkre. 1214-ben a ~-i Gekam tüzesvas-próbán vett részt Váradon. 1232-ben egyik része egy Cyzar nevű várjobbágy földje volt, a másik pedig Ochyz-é. Talán azonos vele az 1332-ben említett Zoras vagy Zawas, amelyet Varjas és Gedős között soroltak fel. írod.: Fehértói 1983. 25: Acy, Ochy., HO. I. 13., Márki II/1. 217., TF. I. 185. (B-H-Sz) Szöllős Zaránd m. (1489: Zewles) A mai Csigerszöllős (Seleu§) középkori elődje. Ismert régészeti lelőhellyel nem azonosítható, egyértelműen hozzá köthető leletanyag nincs. Helynevünk a szőlőtermelők vagy a szőlőművelés termékével adózók települését jelöli. E középkori falu mellett állott egykor Csigérfalva is, melynek előtagjában a magyar csiger : csiger 'lőre, vinkó, rossz minőségű bor' szavunk rejlik. Később a két település összeolvadt, s így alakult ki a Csigerszőlős helységnév. Megjegyezzük, hogy a Csiger főnév személynévként is használatos volt az adott korban. Pankotától északra állt. 1489-ben Dávidházi Gergely Dóczi Imre 3 ~-i jobbágyát elfogta. 1498-ban is előfordul neve. 1503-ban a Losoncziak felszólították Haraszti Ferencet ~-i és a mellette lévő csigerfalvi zálogbirtokának visszaváltására. Feltehetően, mint korábban is, 1553 és 1561 között Losonczi birtok volt. írod.: Bánffy okit. II. 350., FNESz. II. 328., Kálmán 1973. 84., Márki I. 249., TESz. I. 521. (B-H-Sz) Szöllős 1. Kisszöllős (Csanád m.) Szöllős 1. Mezőszöllős (Csanád m.) Szöllős 1. Nagyszöllős (Csanád m.)