Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Szentlőrinc Csanád m. (1247: Zentlewrencz, Zentleurencz; 1256: Zenthleurynch; 1337: Scentleurenc; 1508: Zenthlewryncz; 1561: Zenthléryncz) Makótól keletre a Maros közelében állt. Területét ma részint a város foglalja el, részint kertek találhatók rajta. Nevét Szent Lőrincről elnevezett templomától kapta. A Csanád nemzetség Telegdi ágának ősi birtoka. 1247-ben Pongrác ispáné volt, majd az 1256-os osztálylevél szerint a fiáé lett. 1285. április 26-án IV. László király új adomány levelet adott rá a Körösközbe, Telegdre költöző Tamás ispánnak, aki 1299-ben rokonainak, a Waffa fiaknak engedte át használatra. 1337-ben a június 11-én történt osztozáskor a Telegdieknek, Csanád érseknek és rokonainak jutott minden hasznával és a mellette lévő eresztvény erdővel, továbbá curia (nemesi udvarház) emelésének lehetőségével úgy, hogy egy jobbágy telket a Maros révje mellett a Makófalviak, Waffa ispán leszármazottai kaptak. A réven Ladány felé lehetett eljutni valamint a Marostól délre fekvő területekre egészen Temesvárig. A rév, amelynek vámját a Telegdiek kapták, a makói piackörzetben lakók fontos átkelőhelye, közlekedési csomópontja volt. Az 1360. október 14-i osztás alkalmával Telegdi György és Miklós lettek a földesurai, 1508. május 22-én pedig Telegdi István kincstartó kapott rá adománylevelet, akinek officiálisa 1510ben Matis Domonkos volt. Az 1510-es években családi perpatvar zavarta meg az addigi békés életet. Telegdi Miklós tudomást szerezve özvegy édesanyjának Hlyei Gergellyel kötött második házasságáról 1516-ban fegyveresen ~-i házára rontott. Kezet emelve anyjára, tisztességtelen szavakkal illette, és még hajadon nővérét, Orsolyát is elvitte tőle a szomszéd faluba, Makó Gergely makófalvi udvarházába. Az ott talált ékszert, lovakat, bort és gabonát, amelyek értéke mintegy 200 forintnyi volt, eltulajdonította. Az esetet követő per során a vesztes Telegdi Miklós ~-i birtokrészét II. Lajos király 1519. szeptember 20-án Dóczi Ferencnek, Kisserjéni Ferencnek és Lezeczky Mártonnak adományozta. 1520. április 21-én, amikor a csanádi káptalan az iktatást elvégezte volna, Telegdi Miklós két jobbágya: Magyar Mihály és Pető György ellentmondott. - a Telegdieké maradt, mert 1525-ben a budai káptalan Miklós anyját, Hlyei Gergelynét beiktatta ~-i curia-jába és tartozékaiba, bár az iktatásnak fia, Miklós ellentmondott. Végül anya és fia kibékülhettek, mert 1549-ben - birtokának egyik felét Telegdi Miklós, a másikat Telegdi Mihály bírta. 1551 — 52-ben a Maros-völgyi harcok idején lakóinak egy része elmenekült, mert 1553-ban csak 3 portája fizetett adót. Ám hamarosan visszatértek, mert 1557—58-ban már 60 magyar családot írtak össze a török adószedők. 1561ben Tarnóczi István, Paulóczi Sebestyén, Stuliczai Kelemen, Farkas György 24, Kerecsényi László pedig 27 adózó portát bírt --en. 1579-ben 77 család fizetett adót. - a török kiűzésének idejéig (1686) állt fenn, ekkor katolikus lakói Makóra költöztek, területét a makóiak művelték. - révjével, templomával, lakóinak számával a középkor során mindvégig Makófalvához hasonló nagyságú hely lehetett. Hogy nem egyesültek, annak elsősorban az