Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Az alaktól balra „SIGILLUM SALAMONIS", tőle jobbra „REGIS HUNGARIE" vagy UNGARIE" felirat volt olvasható. A teljesen ép tárgy felfüggesztésére egy kis fül szolgált. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév már 1211-ből ismert Sentus : Zentus, 1222/1550-ben Sentes alakban. Az alapul szolgáló személynév a magyar szentes (< szent) melléknévből való. Ezek a személyek szent életük (vagy képmutató magatartásuk?) miatt kaphatták a nevüket. A Kurca folyó ~-i révjének vámját I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adta. 1332-ben Szeri Pósa és atyafiai Sajttal együtt átengedték a rokon Tiszai Pálnak és családjának. Ekkor említették Szent Andrásról elnevezett kőtemplomát, a számos, Sáphoz tartozó halastót és a Hát, Bolgyán, valamint Hitkere nevű helyneveket. A későbbiek során több család birtokolt --en. 1439-ben Győi István részbirtokaként tűnt fel. 1453-ban mint a Hékédi család birtokát említették Bőddel és Hékéddel együtt. 1466-ban és 1516-ban a Tornaiak —i birtokosok voltak. 1466-ban az aradi káptalan Kalmár Balázst iktatta be --i részbirtokába. A Szeri Pósa család is megmaradt egy része birtokosának, mert 1471-ben István halálakor Guti Országh Mihály nádor és Nádasdi Ongor János kapta a ~-i részt. - a XVI. században vette át a korábbiakban nagyobb Donáttornya szerepét, és lett a közvetlen vidék központja. 1561-ben özv. Dóczi Miklósné 11. Muthnoki István 1. Tornai Tamás 25 adófizető, Ramocsa György több szegény és Niczky Gáspár 1 puszta portával rendelkezett --en. A vásárhelyi náhijébe tagolt ~ről 1560-ban 56 család 29 912 akcse, 1570-ben 16 család 53 134 akcse adót fizetett. Amint az adónemekből kiderül, a lakosság az erdő- és mezőgazdaság, valamint az állattenyésztés minden korban ismert ágával foglalkozott. Vásárt is tartottak. írod.: AR. 400. sz., Cs. I. 684., Csallány 1935. 28-29., Fehértói, 308-309., FNESz. II. 557., Kálmán 1973. 153., Maksay 1990. I. 305., Paszternák 1995., Szarka 1940. 21-22., TESz. III. 723., TF. I. 904., Vass 1980. 33. 48., Zs. I. 106. (B-H-V) Szenteskirály Zaránd m. (1374: Eghazaskyraly; 1387: Zenchkeral; 1394: Kyral; 1446: Kyrali; 1487: Zenteskyraly; 1561: Zentes király) Kürtös (Curtici) és Szentmárton (Sinmártin) között lokalizálható. A település pontos helye azonosítatlan, régészeti leletek nem ismeretesek. Egy korábban létezett Királyi nevű terra, föld területén több település jött létre. 1374ben Kiskirályt és Egy házaskirályt, amelyet később, 1387-ben már ~-nak neveztek, említettek. A névváltozásra abból lehet következtetni, hogy Egyházaskirály neve ezután már nem fordul elő. 1394-ben Erdőhegyi Mihály bejáratta Vadad, Erdőhegy, Görhe, Király és Székudvar határait. Ekkor határában Meggyestelek, Hőhalom, Szék, Meggyes, Árokszék, Füvesút, Horgasér és Sátorhalom nevű helyneveket örökítettek meg. Feljegyezték még a Székudvarból Simánd (SJmand) és a Királyiból Mácsa (Macea) felé vezető utat. Birtokosai az Erdőhegyiek mellett a