Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

maira utalnak a faluhely egy pontján előforduló tégla- és habarcsdarabok, valamint a szétszántott embercsontok. A falut temploma védőszentjéről, Szent Albertről nevezték el. Neve 1418-ban tűnt fel, amikor Maróthi János tiltakozott birtokainak zaklatása miatt. 1498ban II. Ulászló király Veér Andrásnak és fiának, Jánosnak adta új adományként. Ekkor már puszta volt. Neve többé nem fordul elő. Írod.: GyO. 10., Iványi 1931. 184. 395. sz.. Karácsonyi II. 305., Márki I. 247., MRT. IV/3. 4/17. sz. lh. (B-H-Sz) Szentalbert Csanád m. Hódmezővásárhely északkeleti határában Szent Erzsébet mellett lokalizálható. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, egyértelműen hozzá köthető régészeti leletanyag nincs. A települést Szent Albert tiszteletére szentelt egyházáról nevezték el. 1462-ben Hódvásárhelyt és a hozzá tartozó uradalom pusztáinak egy részét, köztük ~-et Mátyás király Gáji Horváth Gergely diósgyőri várnagynak adományozta. -, amely korábban nevéből következően lakott hely lehetett, ekkor már puszta volt. Újra 1570-ben bukkant fel. A defter szerint mint puszta Vásárhelyhez tartozott. írod.: Borovszky II. 218., Szeremlei II. 416-417., Vass 1980. 42. (B-H-Sz) Szentandrás Arad m. (1380: Senthanduryas; 1451: Zenthandras) Gyoroktól (Ghioroc) északnyugatra feküdt. Az aradi prépost birtokaként említették 1380-ban, amikor a prépost és káptalan szétválasztotta birtokait. 1391-ben a ~-i vámot Chama-i Ördög (dict.) Miklós, János és István kapták Zsigmond királytól. 1451-ben a prépost birtokaként említették. 1471ben Szeri Pósafi birtokként tűnt fel, 1560-ban pedig a Bornemissza Benedek volt gyulai várnagy elleni pervizsgálati jegyzőkönyvében, ahol ~-i nemesek tettek vallomást. A falut temploma védőszentjéről, Szent Andrásról nevezték el. Ha az 1717-ben Andresch néven a Marostól délre Réthát mellett említett terület azonos vele, akkor nem régiónkhoz tartozott. írod.: Cs. I. 779., GyO. 325., Kovách, Kézirat 115., Márki I. 215., Temes I. 198-200. (B-H) Szentandrás Békés m. (1295: eccl. B. Andree; 1329: Zenthondurjas, Zenthandreas, 1466, 1561: Zenthandras) A mai Békésszentandrás középkori elődje. A község belterületén, a mai róm. kath. templom környékén állhatott a középkori település is, noha régészeti nyoma — valószínűleg a beépítettség miatt — nem található. Adatok igazolják, hogy a középkori templom egyes részletei még 1784-ben is megvoltak, tehát valószínűsíthető, hogy a mai templom is ezek felhasználásával, vagy a régi helyén épült. Ezt azonban csak ásatás dönthetné el. A helység nevét temploma védőszentjétől kapta. 1297-ben puszta volt, csak temploma állt. Az Ákos nembeli Akus fia Mihály nyerte III. András királytól. 1329-ben Uz fia László és Uz fia Lu-