Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)
LEXIKON
sz Szántóhalma Zaránd m. Márki Sándor Bethlenősi és Kissomos mellett, míg Kovách Géza Nadab (Nadab) mellett lokalizálta. 1477-ben Kolcsi birtokként tűnt fel. A helynév előtagja a magyar Szántó családnév, míg utótagja az -a birtokos személy raggal ellátott halom 'kisebb kiemelkedő földterület' főnév. Írod.: Kovách, Kézirat 114., Márki I. 247. (B-H) Szantosháza Zaránd m. (1384: Santhohaza; 1406: Sanctushaza; 1467: Santhoshaza; 1496: Sankthwshaza; 1561: Santushaza) Pankotától (Píncota) délkeletre feküdt Ternova (Tirnova) határában. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatokkal nem rendelkezünk. A falunév a magyar szánt 'földet ekével művel, barázdákra hasogat' ige melléknévi képzős származéka, és az -a birtokos személyraggal ellátott ház 'otthon, lakhely' főnév összetétele. Valószínűleg olyan lakói lehettek, akiket az uradalmi föld művelésére köteleztek, földművesek voltak. Neve 1384-től (1406, 1467: Nadányi birtok, 1471, 1485: Kolosi birtok) szerepel a forrásokban. 1561-ben pusztaként említették Móré János, Méreg Ferenc, Toldi János és soklyói Kalmár Gergely birtokaként 4 adófizető és egy szegény portával. Elnéptelenedésének ideje ismeretlen. írod.: Cs. I. 744., FNESz. II. 523., Kandra 1887. 433., Kovách, Kézirat 108-109., Maksay 1990. II. 1022. 1025., Márki I. 247., SzabSzatm. 37. (B-H-Sz) Szárcsaháza Arad m. (1487: Zarchahaza, Zarthahaza, 1495: Sarsahaza, 1561: Szarchyahaza) A Szárazér mellett, Aradtól nyugatra, Gaj és Buzsák külvárosok között feküdt. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal, vagy egyéb leletekkel nem rendelkezünk. A falunév Szárcsa- előtagja a magyar szárcsa 'csóka nagyságú, fekete tollazatú, fehér csŐrű és homlokú vízimadár' főnév és az -a birtokos személyraggal ellátott ház 'otthon, lakóhely' főnév összetétele. Bár víz, a Szárazér mellett feküdt, valószínűbb, hogy nem az ott élő vízimadarakról, hanem egy Szárcsa nevű személyről, alapítójáról nevezték el. 1437-ben Guti Országh Mihály és Nádasdi Ongor János kapták más Arad megyei birtokokkal. 1495ben Országh Katalin kezére jutott leánynegyedként, 1500-ban pedig a sződi kastélyhoz mint uradalmi központhoz tartozott. 1548-ban Petrovics Péter kapta Izabella királynétól. 1561ben Pászthohi János birtokolta, de nem jelent meg senki az összeíráson. 1567ben 5 család 1475 akcse, 1579-ben 6 család ugyancsak 1475 akcse adót fizetett. Hogy déli szláv lakói mikor hagyták el, pontosan nem ismeretes. ~ bizonyára a 15 éves háború küzdelmeinek esett áldozatul. írod.: Cs. I. 778., Káldy-Nagy 1982. 134., Kovách, Kézirat 132-133., Krassó IV. 45., Maksay 1990. I. 106., Márki I. 215. 324., TESz. III. 679.