Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

nak. Ekkor a faluhoz az alábbi helyek tartoztak: Barch, Kothuchhaza, Solthreue, Kerekthow, Laponya, Saseer, Athka, a két Kweskothya (Keueskothya), a három Melhorgonya, a két Gémes, Hozywthow, Sarthow, Nagsar, Barch erdő, Solth, Wkrus, Sulmosthow, Andras-wezehelye, ami a Tisza menti vidék rendkívüli tagoltságát mutatja. A felsorolt helyek közül számos ma is tovább él Hódmezővásárhely határában ugyanúgy, mint ~-é. - később a defterekben 1500-ban és 1570-ben pusztaként fordul elő. Szeremlei Samu (Borovszky Samu nyomán) a falut tévesen a körtvélyesi Tisza-kanyar alá, közvetlenül a Tisza bal partjára helyezte, s ezt a tévedést Széli Márta is átvette, aki a Hunyadi-halom mellé lokalizálta. Az 1895-ben Varga Antal által itt talált templom- és temető azonban valójában Barc falu központja lehetett. Hódmezővásárhelytől nyugatra, a Solt-Palé nevű határ részen régészeti terepbejárás során a felszíni leletek Árpád-kori települést rajzoltak ki, s egy XIII—XIV. századi edényt is őriz innen a Tornyai János Múzeum. Elképzelhető, hogy itt kell keresnünk a középkori Soltot. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Mint személynév már 1221/1550-ből ismert Solt alakban. Eredete tulajdonképpen a török szultán méltóságnévvel kapcsolatos, s összetartozik a magyar Zsolt és Zoltán személynevekkel is. írod.: Borovszky II. 531.. Fehértói 1983. 316., FNESz. II. 481., Galántha 1977. 31-33. 93., Kálmán 1973. 155., Széli 1940. 175., Szeremlei II. 412-415., Vass 1980. 29. 42., VR. 361. § 269., ZsO. H/2. 6157. 6222. sz. (B-H-V) Soluhan 1. Székudvar (Zaránd m.) Somos 1. Kissomos (Zaránd m.) Sóstóegyháza Csanád m. (1466: Sosthoeghaza) Orosházától délnyugatra a Sóstó mellett feküdt. Pontos helyének lokalizálása bizonytalan, de nem elképzelhetetlen, hogy a Sóstó nyugati partján lévő Árpád-kori faluhellyel azonosítható, bár a templom helyét pontosan nem sikerült megállapítani, mert középkori tégladarabok több helyen is voltak a lelőhely területén. A templommal rendelkező falu a ma is meglévő Sós-tó (szikes jellegű tó) mellett települt. Nem tudni, hogy már kezdettől fogva ~-nak hívták-e vagy az -egyháza utótagot csak a (feltehetőleg) tatárjárás kori falupusztulás után kezdték használni. 1466-ban, amikor nevét feljegyezték, már puszta volt, Monyorósfecskés tartozéka. Mátyás király Teleki Varjasi Jánosnak adta. Hogy mikor néptelenedett el, nem ismeretes. írod.: Borovszky II. 533., Hévvízi 1985. 549., Kovalovszki 1965. 179. 182. (32. sz. lh.)., Széli 1940. 187., Szeremlei II. 416. (B-H-Sz) Sültegyházteleke Békés m. (1498: Swltheghaztheleke) Kondoros környékén feküdt, közelebbről nem meghatározható helyen. A település pontos helyének azonosítása a már ismert régészeti lelőhelyek egyikével sem lehetséges, de az is elképzelhető, hogy területéről semmilyen régészeti információval nem rendelkezünk, s lelet-