Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Síri Sándor feltételesen Siri plébánia templomának tartja, tehát a települést is ide helyezi. A falunév feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév talán a német eredetű régi Sciri személynévvel hozható kapcsolatba. Más vélemény szerint a - és a világos egy jelentésű szó, siri 'tisztás' jelentésű a székely nyelvjárásban (sirüljünk odébb, 'tisztuljunk odébb'). 1169-ben villa --ként jegyezték le nevét. 1331-ben Világos vár tartozékaként Dezső mester özvegye és fia Heydruch Antal ispánnak adta. 1403ban Szent Márton nevű templomát említették. 1332—37-ben a pápai tizedjegyzékekben örökítették meg nevét. 1390-ben Zsigmond király Világosvárt uradalmával Sárói László temesi ispánnak adta, majd 1391-ben elcserélte a Vas megyei Újvár és Kőszeg váráért. IX. Bonifác pápa 1403-ban János veszprémi egyházmegyés papnak adta a --i Szent Márton plébániát. 1407-ben Demeter világosvári váraagy szerepel hatalmaskodási ügyben. 1411-ben Zsigmond király is időzött ~-n, mert két oklevelét május 22-én innen keltezte. 1439-ben már mezővárosként szerepelt, amikor Brankovics György kapta, a következő falvakkal: Magyarkalodwa, Kiskalodwa, Felsőkalodwa, Alsófalw, Gywegh, Diznóspataka, Hozzulazlófalwa, Mikefalwa, Kétzilwas, Szilagy, Aranagy, Baynfalwa, Kermezinfalwa, Nemesfalw, Zekeshelfalwa, Felseranyagh, Ferechfalwa, Kalwa, Halmagh, Honthfew, Balthfalwa, Raztolch, Felsewraztolh, Felsewhonth, Pókafalwa, Zewdesfalwa, Jugafalwa, Ewrenyes, Mayatmagyarfalwa, Hariyachfalwa, Alsózekas, Yerfalwa, Boglesth, Baylafalwa, Felsezeldes, Buchawa, Solmos, Panussa, Madarsakfalwa, Achwa, Bonchfalwa, Iaraslófalwa, Kiskápolna, Plofalva, Bothfalwa, Almás és Felsealmas, Bodyafalwa, Lonka, Fyzthetew, Rozthoka, Kakaró, Pleszka, Madyafalwa, Zalafalwa, Bogdanfalwa, Bokorfalwa, Felsebukuresth, Nedwefalwa, Felse Banyafalwa, Chenchfalwa, Berethya, Temesd, Kyulfalwa, Lavothefalwa, Bobresthfalwa, Mihalfalwa, Balasfalwa, Germend, Karachonfalwa, Kayanesd, Trestia, Hersegfalwa, Felse Raczfalwa, Iwanfalwa, Wallya, Alsólankoy, Zcropa, Waka, Gyewrkfalwa, Budafalwa, Kisribicza, Vygorfalwa, Baylafalwa, Bulchfalwa, Kemegyesth, Stanizlófalwa, Chwcha, Kápolna, Bokorfalwa, Kapoztafalwa, Nagoyafalwa, Buchfalwa, Fenyewpathak, Lazurfalwa, Magorich, Rachka, Cebefalwa, Valyafalwa, Karachfalwa. Tehát szinte az egész Fehér-Körös-völgye, Belső Zaránd tartozott az uradalomhoz. A helynevek tanúsága szerint ez ekkor részben románlakta vidék. 1441-ben a Maróthiak, 1442-ben Berini Pál, 1444—45-ben Hunyadi János, majd a Hunyadiak kapták. 1456-tól Szilágyi Mihály birtokolta. 1464-ben pedig a Báthoriak kapták. 1444-ben a várnagy Moga vajda. 1479-ben Adrianus Ladislav de Wilaguswar krakkói egyetemi hallgató. 1494-ben a ~-i jobbágyok részt vettek a Harasztiak lippai és kovászi szőleinek pusztításában. Ugyanekkor neve szerepel Bakócz Tamás egri püspök számadáskönyvében. 1514-ben a mezővárost és a várat Dózsa felkelői elfoglalták. 1519 és 1525 között összeírás készült az uradalomról. 1526-ban Szapolyai János király elfoglalta, és át-