Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

R Ragán Zaránd m. (1418: Ragan) 1418-ban azon oklevél említette, amelyben Maróthi János tiltakozott a csanádi káptalannál birtokai háborgatása miatt. Medgyesegyház után említi a birtoklista, így valahol a közelében kellett feküdnie. Az okleveles névemlítéssel egyértelműen összefüggésbe hozható régészeti adatunk nincs. Hogy lakott hely volt, vagy nem, ma már nem dönthető el. Neve a továbbiakban nem fordul elő a forrásokban. A helynév feltehetőleg személynévre vezethető vissza, melynek alapszava talán a szláv rog 'szarv' lehet. írod.: Cs. I. 743., FNESz. II. 395., GyO. 10., Márki I. 244. (B-H-Sz) Rákos Csanád m. (1530, 1561: Rákos) A mai Rákos külterületi lakott hely — amely Makóhoz tartozik — középkori elődje. Az egykor Makótól északkeletre emelkedett falu templomának helyét a múlt század végére már csak tégla-, csont- és cseréptöredékek jelezték. Újabb 100 év elteltével a régészeti terepbejáráson a Rákos-Templomdombon már csak szórványosan jelentkező emberi csontok és cserepek kerültek elő. A leletanyag alapján elsősorban késő középkori település mutatható itt ki. A falu Árpádkori előzménye alig 250 m-re délre lehetett, ahol viszont csak a XIII. század elejéig tartó leletanyagot találtak. A falunév a magyar rák állatnév -s melléknévképzős származékából alakult. Eredetileg egy olyan vízeret vagy Maros mellékágat jelölhetett, amelyben sok volt a rák. Később ez a víznév lett a falu névadója. 1530-ban fiú utódja nem lévén, Jaksics Márk elzálogosította feleségének, Polixéna asszonynak, és 1536-ban leányaival együtt bevezették - birtokába, amelynek lakói főképp Donáttornyáról átköltözött szerbek voltak. 1549-ben is Jaksicsné birtokolta. 1552-ben a Maros-völgyi hadjáratok idején elpusztult, de újra éledt. 1560ban Zeleméri Lászlóé lett, aki 1561ben 6 portát birtokolt --on. 1579-ben 22 adózó portát írtak össze a defterdárok. Ekkor déli szlávok lakták. Feltehetően a 15 éves háború idején néptelenedett el. írod.: Borovszky II. 502-504., CSMÉ I. 150., FNESz. II. 397., Horváth 1973., Kálmán 1973. 143., Maksay 1990. I. 288. (B-H-V) Rárós Csanád m. (1456: Raros; 1549: Kekthoraros; 1551: Raros; 1561: Kekthoraros) Hódmezővásárhelytől északra, az egykori Kéktó partján, a Vereshalom körül feküdt a település. Temploma a Vereshalmon állott, melyet 1894-ben Varga Antal néhány körülötte lévő sírral együtt megásott. A templom rétegesen döngölt agy agalapozásra téglából épült, amelyből az alsó sorok helyenként megmaradtak. Az ásatás során S-végű haj karikákat, gyűrűket, egy szenteltvíz-tartót és 2 db márvány töredéket találtak. 1952-ben Zalotay Elemér további 27 db (melléklet nélküli) XIII-XIV. szá-