Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

lang' főnévvel való hasonlósága is. Megjegyzendő, hogy a kun nyelv is használt egy pác 'kemence' jelentésű főnevet. Végül pedig az sem kizárt, hogy a helység neve hasonló alakú és jelentésű szláv vagy kun személynévből származott. 1261-ben IV. Béla király megerősítette az egri püspökséget javaiban. Itt bukkant fel ~ neve. Plébániás hely volt, mert papja Péter 1332—37 között 3 garas pápai adót fizetett. 1483 és 1493 között a Nadabiak, Csegediek és Veérek kezén lévő zálogbirtokokat Dóczi Imre vásárolta meg. 1510-ben ismét a Nadabiak kezén tűnt fel. 1561ben Balassa Menyhért és nemesek 1 adófizető és több szegény portát birtokoltak ~-en, amelyet a török a zarándi náhijébe tagolt. 1567-ben 10 család 3515, 1579-ben 11 család 5000 akcse adót fizetett. Lakosai magyar nemzetiségűek voltak, akik feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el, és nem telepítették újra. írod.: Cs. I. 742., Fehértói 1983. 271., FNESz. II. 328-329., Káldy-Nagy 1982. 364-365., Kálmán 1973. 150., Maksay 1990. II. 1021., Márki I. 243. (B-H-Sz) Pécska Arad, Csanád m. (1335: Petk; 1421, 1561: Pechk) Az Aradtól nyugatra fekvő - (Pecica) középkori elődje. Arad megye régészetileg legjobban feltárt területe, határában van a Nagy sánc, ahol számtalanszor alaposan ástak. Legelőször 1882-től kezdve Dömötör László, aki egy erődített bronzkori telepet tárt fel. Gazdag kerámia és egyéb anyaga lett az aradi múzeum régészeti osztályának alapja. Ezt a régészeti irodalom úgynevezett Pécska—Perjamosi kultúra néven tartja számon. Az 1900-as évek elején Roska Márton ásatott tovább, aki kelta- és dákkori anyagot tárt fel. Az 1950-es 60-as években Dörner Egon aradi és Dórin Popescu bukaresti régész folytatta az ásatásokat, és kelta, valamint dák kori erődítményre bukkant. Az 1970-es években a kolozsvári I. Horatiu Crisan folytatta az ásatásokat, és bőséges késő dák és római anyagot tárt fel, pénzverő stancával. Ptolemaios térképe alapján Cri§an Ziridava dák erődítménnyel azonosítja, de a román régészek jelentős része nem fogadja el. A pécskai ásatásokról nagyméretű román- és németnyelvű monográfiát adott ki 1978-ban „Ziridava" címmel. Dörner ugyancsak Pécskán X—XI. századi magyar sírokat is tárt fel. A nagy tömegű pécskai régészeti anyag az aradi múzeumban található. A helynév elsődlegesen Petk : Pechk alakja a magyar Pécs személynévből alakult a -k képző segítségével. Idővel ez a névalak, valószínűleg idegen hatásra, Pécska alakban állandósult. A helynév alapjául szolgáló Pécs személynevünk nagy valószínűséggel szláv, esetleg kun eredetű. A névvel kapcsolatban 1. még a Pecsér szócikket. Neve 1329-ben tűnt fel. 1335-ben plébániás helyként említették. Péter nevű papja 6 garast fizetett pápai adóként. 1421-ben Arad megyéhez tartozó faluként révvel vagy gázlóval együtt a csanádi püspök kapta új adományként. 1514-ben mint vámszedő helyet említették. 1549-ben Csanád megyei helyként tüntette fel az urbárium, ugyanekkor Jaksics Márkné a püspök egyik —i jobbágyát, Molnár Balázst elfogatta, és