Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Papi tokai korábban. Az 156l-es összeírás szerint özv. Losonczi Istvánné birtokában állt 7 hely résszel és 103 portával. A város gazdasági erejét hűen tükrözi, hogy a XV. és a XVI. században egyaránt ki lehet mutatni pankotai illetőségűeket a külföldi egyetemeken, jóllehet a szép lista kialakulásához hozzájárultak a pankotai főesperesek is. A bécsi egyetemen 1413-ban kétszer baccalaureatusnak és decretorum doctor-nak, egyházi törvénytanítónak bejegyzett pankotai főesperes, egri kanonok, akinek nevét (Johannes Zemsche ill. Zimischen) Schrauf Károly Semseinek véli, azonos személy lehetett azzal a János ~-i főesperessel, váradi és egri kanonokkal, valamint tasnádi vikáriussal, aki 1411. március 18-án bizonyítja, hogy Bagóéi Péter Ákosi Jakab nejének, Klárának leány negyedét készpénzben megadta. 1435-ben ugyancsak a bécsi egyetemen jegyezték be Pankotai Ágoston, János nevét, 1427-ben Pankotai Istvánét, 1439-ben pedig Pankotai Mihályét. 1431-ben Krakkóban tanult Pankotai István Mihály, aki talán azonos személy lehetett az 1427-ben Bécsben bejegyzett Pankotai Istvánnal. Pankotai János nemcsak tanult, tanított is a bécsi egyetemen. 1435-ben szerepelt először Johannes Bankota néven. A bölcsészeti karon 1439-ben a Perspectiva communist, 1441-ben Petrus Hispanus második és harmadik tractatusát adta elő, és magister volt, 1442-ben és 1448-ban a bölcsészeti kar tanácsosai között szerepelt. 1440 és 1447 között a kar vizsgáztatói sorában volt található. 1451-ben jogi banccalaureatussá választották. 1536-ban, 1537-ben és 1558ban Pankotai Wyer (Veér?) Ferenc szerepelt a krakkói anyakönyvben mint egri kanonok és vikárius. A település és a vár, illetve a Benedek-rendi monostor régészeti kutatottságáról nem sok adatunk van. Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású monostor építésének idejét az 1260 körüli évekre határozták meg. A falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév előzménye feltehetőleg egy régi szláv Pokata személynév volt. Vö. még a cseh Pukata (régen Pokata) személynév. írod.: Blazovich 1985. 105—109., Bossányi 1/2. 178., FNESz. II. 314., Glück, Kézirat 139., Kandra 1887. 433., Maksay 1990. II. 1021. 1025., Márki I. 71. 127-128. 186. 424. 443-445. 454. 458., Márki 1885. 196-202., Oláh 1985. 67., Somogyi 1913. 206-208., Tonk 1979. 218., Vatasianu 1959. 33—44., ZsO. I. 89. sz. (B-H-Sz) Papi Arad m. (1333—35: Popi, Popy; 1435: Papy; 1561: Papy) Ma nevét a Poppini erdő őrzi mint határnév. Puszta Pécskától (Pecica) délkeletre. A faluval kapcsolatba hozható régészeti adatokkal nem rendelkezünk. Helynevünk a magyar pap 'képesített egyházi személy' főnév -i birtoklást kifejező képzővel ellátott alakja. Tulajdonképpeni értelme: 'Papé'. A név arra utal, hogy a falu papi, egyházi birtok volt. Az -i képzővel ellátott helyneveink zömében a korai, XI—XII. századi helynevek közé tartoztak. Plébániás hely volt, és nevéből következően egyházi birtok. Papja 1333-ban 31 báni dénár, 1334-ben 4 garas, 1335-ben pedig 2 garas pápai adót fizetett. Neve 1358-ban is feltűnt.