Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csiger patak egyik mellékága, a Mátkaér szelte ketté a települést. A VáradLippa közti út átkelőhelyét vigyázta a vár, az átkelő körül alakult ki a település, ahová a többi, a hegyekből érkező mellékútvonal is becsatlakozott. A vidék Alföld felé eső részét gyakran öntötte el a Mátka-patak áradásaival. A vizenyős területet főképp állattenyésztésre használták, annál is inkább, mert a talaj kevésbé kedvezett a földművelésnek. A település és a vár, illetve a Benedek-rendi monostor régészeti kutatottságáról nem sok adatunk van. A monostor építésének idejét az 1260 körüli évekre határozták meg. Márki Sándor szerint a régebbi főesperesi templom a világosi vár közelében, a régi Kálvária-hegyen valószínűsíthető, várát ugyanakkor a Kopasz-hegyen előkerülő téglatöredékek helyén jelölte meg. A Kopasz-hegy lábánál található apátsági templom helyén a múlt században Medgyaszay Lajos pankotai pékmester folytatott ásatásokat. A megmaradt adatok szerint ez háromhajós, félköríves szentélyzáródású volt, s a nyugati homlokzat két sarkán egy-egy torony emelkedett. A nyugati oldalon lévő bejáratot hármas tagolású kapubéllet díszítette. A templom romjai közül oszloptöredékek, indás díszű faragott kövek, állatalakos és növényi mintás téglák, megolvadt üveg- és harangdarabok, a környékről pedig mázas és mázatlan kályhacsempék kerültek elő. A templom körüli temetőből 54 sírt tártak fel. A kolostor a templom déli oldalán helyezkedett el. A tájék települései közül - nevét meglehetősen korán említették a források. III. Béla király 1177-ben és Imre király 1202—3 körül kiadott okleveléből értesülünk arról, hogy a pankotai apát falujával volt határos Szentkirály. 1215-ben és 1217ben tűnt fel apátsága. Tehát az ekkor már Zaránd megyébe és az egri püspökségbe tagolt településen állt a — mint későbbi időből értesülünk róla — Benedek-rendi kolostor is. A Váradi Regestrum 1219-es bejegyzése szerint - lakosai vádolták szomszédaikat, Rolandot és Lőrincet, mivel bűntetteikkel két márka kárt okoztak. Bíróként ugyanabból a faluból való apátot kérték fel. A település történetében, amely feltehetően a kezdetektől összefonódott a váréval és a kolostoréval, a tatárjárás sem okozhatott törést. 1302-ben Tirner Hench pankotai polgár a Ménesi falu mellett emelkedő Makra hegyen lévő szőlőjét Bugar veje, András comes szegedi polgárnak 12 márkáért adta el. Adatunk egyrészt a pankotai polgárok tág és szabad mozgáslehetőségeire, másrészt a Maroson hajózó szegedi sószállító polgárok borkereskedelemben való korai részvételére utal, és megmutatja, hogy a királyi mezővárosok polgárainak mily nagy mozgási szabadságot biztosított helyzetük. - ebben az időben a király birtoka volt, ami 1318ban derült ki, amikor a pankotai várnagyról a bizonyos földeket hosszabb ideig foglaló Ivánkáról hoz hírt az egyik oklevél. A XIV. század, amíg Zsigmond király a várat és a várost el nem adományozta a Losoncziaknak, fénykora volt. 1331-ben várnagyként Nagymartoni Lőrinc tűnt fel. 1332-ben a zsombolyi főesperességet ~-ról kezdték elnevezni, tehát ez időben kerülhetett át Zsombolyról ~-ra. Plébániáját 1334-ben említették a pápai tizedlajst-