Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Ötszögűegyház le, 1564-ben is puszta volt. 1567-ben Iránta néven feltűnő --et már déli szlávok lakták. Az aradi náhijébe osztott falu 12 családja 2314 akcse, 1579-ben 31 családja 5500 akcse adót fizetett. Közöttük több a juhos gazda. A szerb pásztorok feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el. írod.: Borovszky II. 465., FNESz. II. 296., Káldy-Nagy 1982. 96-97., Kovách 1995. 17. 21-22. 25. 32-33., Maksay 1990. I. 106.. Márki 1895., TESz. III. 31. (B-H-Sz) Östelek Zaránd m. (1485: Ewsthelek; 1561: Ostheleke) Zarándtól (Zárand) dél-nyugatra fekvő - puszta helyén állt. A település pontos helye topográfiailag azonosítatlan, régészeti emlékanyag hozzá nem köthető. A falunév előtagja a régi magyar Ős személynév, melynek alapja a magyar ős 'előd; távoli előd' főnév. Ezen főnevünk nagyon korai örökségünk az uráli korból. A helynév -telek utótagja 'lakóhely; szántásra alkalmas, trágyázott föld' jelentésű. 1404-ben családnévben fordul elő. András fia László pankotai polgár letette az esküt, hogy ártatlan Ósteleki Demeter fia Előd keresetében. 1485-ben a birtokai cseréjét végrehajtó Vizesi Tóbiás 3 ~-i jobbágy telkét elcserélte Horváth Pállal. Majsai (Massai) Benedek és Tóth Pál a Séghi családdal állt perben 1532-ben ~-i birtokukkal, többek közt a Gyakor erdővel kapcsolatosan. 1561-ben Harangi Gáspár és más nemesek birtokában volt. Ekkor már lakatlan, akárcsak 1567ben, amikor 1300 akcse és 1579-ben, amikor 100 akcse jövedelmet hozott, de kívülről művelték. 1579-ben Ibrahim tímárbirtokaként jegyezték fel nevét. írod.: Cs. I. 742., Fehértói 1983. 369., FNESz. II. 302., Káldy-Nagy 1982. 362., Kálmán 1973. 43., Márki I. 243., TESz. III. 39., ZsO. II/l. 1036. sz. (B-H-Sz) Ösztövérd Arad m. (1177: Esteuerd; 1405: Estenged; 1496: Ezthewer) Az Arad melleti Maros kanyarban állt rév vámjának harmad része 1177-ben az aradi prépostságé volt. 1405-ben az aradi káptalan bírta a rév harmadát. 1496-ban Novákkal, Alerdővel és Kérrel együtt említették. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatokkal nem rendelkezünk. A helynév a régi magyar ösztövér 'sovány, vékony; száraz, aszott; gyenge' szavunk -d képzős származéka. Hogy ez esetleg személynévi áttételen keresztül lett-e helynév, pontosan nem tudható. írod.: Kristó 1976. 85—88., Temes I. 355., TESz. III. 45., TF. I. 182. (B-H-Sz) Ötszögűegyház Békés m. (1456: Wtzegweghaz; 1525: Evthzegew) Az Árpád-korban elpusztult falu Orosháza környékén felehetett, de helyét pontosan nem ismerjük. Neve többek szerint egykori templomának alakjára utal, bizonyára a nyolcszög öt oldalával záruló templom szentélye volt a névadó. A nevéből következően egykor lakott hely neve 1456-ban pusztaként tűnt fel V. László király oklevelében,