Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Ny Nyárrév Arad m. (1471: Nyarrew; 1561: Nyárev) Szabadhelytől (Simbáteni) délkeletre Opálos (Páuli§) irányában feküdt. A település pontos helye azonosítatlan. Régészeti leletek nem ismeretesek. A falunév Nyár- előtagja a magyar nyár 'nyárfa' növénynév, utótagja pedig a rév 'vízi átkelőhely' főnév. Eredetileg olyan révátkelő volt a Maroson, amely mellett sok nyárfa állott. A Szeri Pósafi családé volt (1423, 1462, 1463), férfi ágának kihalása után 1471-ben Guti Országh Mihály nádor és Nádasdi Ongor János kapták Mátyás királytól, ám nem lehettek hosszan birtokosai, mert 1517—1518-ban a Kenéz és Pethő családok tartoztak a birtokosai közé. 1561-ben is a Szeri Pósafiak leányági örököseinek, Pethő Jánosnak és Pethő Péternek továbbá özv. Kaczkffi Litteratus Györgynének, Mágocsi Gáspárnak és Liszti Jánosnak voltak ~-en birtokai, ám ők nem jelentek meg az összeíráson. - további sorsa ismeretlen. írod.: FNESz. II. 249., Kovách, Kézirat 99., Maksay 1990. I. 106., Márki I. 211. 318. (B-H-Sz) len, az egykori településhez köthető régészeti emlékanyag nincs. A falu eredetileg az ómagyar - törzsbéliek szállása, települése lehetett. A törzsnév alapjául szolgáló nyék szavunk jelentése a régi magyar nyelvben elsődlegesen 'kerítés, sövény' értelmű volt. 1384—1396 és 1426 után újra 1483-ban bukkant fel neve, amikor Majsai (Massai) László ~-i birtokát 40 aranyért Dóczi Imrének adta, aki 1492-ben a Barcsai család ~-i birtokán hatalmaskodott. 7 jobbágyot magának tartott, ötöt elűzött, az erdőt kivágta, és a fát eladta. 1493-ban Dóczi Imre további részbirtokokat szerzett en. Özvegye Dóczi Ferencnek adta el ~-i birtokát. 1519-ben összeírták portáit. 1520-ban a Majsaiak (Massaiak) a ~-i jobbágyokkal a haraklyáni erdőben hatalmaskodtak. 1561-ben Majsai Imre, Szentmiklósi Balázs, Sassi Gergely és Vizessi János 7 adófizető portával és egy szegény portával rendelkeztek en. 1567-ben 23 család 8127 akcse, 1579-ben 27 család 9000 akcse adót fizetett. Lakosai magyar nemzetiségűek voltak. Talán a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Cs. I. 741., FNESz. II. 252., Káldy-Nagy 1982. 297-298., Kovách, Kézirat 100., Kubinyi, Kézirat 8., Maksay 1990. II. 1021. 1025., Márki I. 242., TESz. II. 1039. (B-H-Sz) Nyárszeg 1. Keresztúr (Békés m.) Nygad 1. Pálülése (Arad m.) Nyék Zaránd m. (1483: Nyeek; 1492: Nyek; 1561: Nyek) A Simándtól (§imand) délre Szentanna (Sintana) mellett elterülő pusztán feküdt. Pontos helye ismeret-