Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Nagytelek lős, amely arra utal, hogy szőlőművelők lakták. Régebbi és nagyobb volt, mint a mellette fekvő Kisszőlős, ezért nevezték Ószőlősnek majd --nek is. Mivel templommal rendelkezett, azért Egyházszőlősként is felbukkan okleveleinkben. A Maros folyását tekintve feljebb, Kisszöllős lejjebb állt. Mint egykori várföldet kapta Csák Miklós ispán, akit 1230—32-ben révjével együtt megerősített II. András király - birtokában. 1232-ben is az övé volt, mint Telki határosát említették. 1304-ben Chama fia Péter fiai 50 márkáért adták el a Hasznosiaknak. 1331-ben Neumai Miklós, Hasznosi Péter veje kapta. Később az Ajtony nembeli Orros és Szuhai családok tűntek fel birtokosaiként, majd Kerei Fóris kezére jutott, aki kastélyt is épített --on, amelynek porkolábja 1479-ben részt vett az abonyi iktatáson. A település ez idő tájt vette fel a - nevet. A ~-iek 1503-ban Munáron hatalmaskodtak. A kastélyt 1514-ben Dózsa felkelői égették fel. 1552-ben -t is elhagyták lakói, 1557—58-ban is csak 3 üres ház állt --ön. 1561-ben Serjéni Miklós 7, Serjéni Farkas 9 portával rendelkezett --ön. 1567-ben és 1579-ben üresen állt, Kutina falu közelében fekvőként jegyezték fel a török adószedők. Később újra települt, feltehetően déli szláv lakosokkal, végleg a török kiűzésekor néptelenedett el. írod.: Borovszky II. 440-441., FNESz. II. 595., Káldy-Nagy 1982. 103., Kovách 1995. 16. 17. 19. 21-23., Maksay 1990. I. 288., TF. I. 872-873. (B-H-Sz) Nagytárnok 1. Tárnok (Csanád m.) Nagytelek Békés m. (1441: Nagythelek; 1491: Nagh telek; 1561: Nagh Thelek) - helye a XVIII. századi határjárások segítségével biztonsággal azonosítható a Csárdaszállástól északra, a Hármas-Körös árterének délkeleti peremén található faluhellyel. Karácsonyi János tévesen azonosította Szentjánossal. Helynevünk a nagy melléknév és a telek 'szántásra alkalmas, trágyázott föld' főnév összetétele. Első említése talán 1393-ból keltezhető, amikor Kamuti Gergely leánynegyedet ad ki belőle. Ekkor csak Thelek a neve. 1479-ben Theleki Bálint megyei esküdt, 1480-ban Teleki Varjasi János Szilágyi Erzsébet szentmiklósi uradalmának ispánja volt. 1491-ben bírája, Maysai László szomszédként vett részt Muronyi Veér András Tárcsa és Edeles birtokába történő beiktatásán. 1498-ban azonban Veér András már nem szomszéd, hanem királyi adomány jóvoltából - ura is. 1560-ban 20 forint adót fizetett. 1561-ben a Majsai (Massai) család birtoka, de adófizető portákkal nem rendelkezett --en. 1564-ben a török defterek szerint 13 portán tudták megvenni az adót. A török 1550—52es Maros-völgyi hadjáratát megszenvedte, de újra megerősödött. 1557—58-ban 10 házát jegyezték fel, 1567-ben 36 család 9813 akcse, 1579ben 24 család ugyancsak 9813 akcse adót fizetett. Lakosai magyarok voltak. 1595-ben még állt, a Majsaiak (Massaiak) birtokában volt. A legközelebbi említésekor, 1672-ben már Erdős László úgy zálogosítja el a köröstarcsaiaknak, hogy pusztának nevezi. A továbbiakban már nem említik lakott helyként, de neve folyamatosan szere-