Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

~-on. A zarándi náhijébe tagolt ~-ról 1567-ben 15 család 2895 akcse, 1579ben 27 család 3570 akcse adót fizetett. - lakói magyar nemzetiségűek voltak. írod.: Cs. I. 740., FNESz. II. 169: Nadap., Káldy-Nagy 1982. 357., Kovách, Kézirat 18., Maksay 1990. II. 1020., 1025., Márki I. 100-101. 241-242., Méri 1957. 187-202. XLIV-XLVII tábla., Mon. Rust. 241. 316. 378. sz., Somogyi 1913. 186-187., Tonk 1979. 216. (B-H-Sz) Nádas Arad, Csanád m. (1446: Nados) 1446-ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben bukkant fel neve. A birtoklistában Meggyes és Három között szerepel, ám feltehetően Csigérszöllös (Seleu§) és Magyarád (Máderat) között feküdt. Említésekor predium, azaz puszta volt. A hely egyértelműen nem azonosítható a már felderített régészeti lelőhelyek egyikével sem. A helynév a magyar nád növénynév -s melléknévképzős származéka. Olyan területet jelölt, amely mocsaras, nádas volt. írod.: Márki I. 211., MTT. VI. 28. (B-H-Sz) Nagybárd 1. Bárd (Zaránd m.) Nagybernót 1. Kisbernót (Zaránd m.) Nagyfehéregyház 1. Papok-Fejéregyház (Arad m.) Nagyhegyes 1. Csákóhegyes (Békés m.) Nagyiratos Arad, Csanád m. (1446: Irathws, Iratus; 1453: Irathos; 1484: Nagh Iratos; 1485: Iratus; 1537: Nag Iratus; 1561: Nagh Iratos) A későbbi Kis-Iratos (Dorobanji) község helyén terült el. A középkori település helyének pontos régészeti lokalizálására ugyan még nem került sor, de azt tudjuk, hogy a mai Kisiratoson, Almási István kertjében XII—XIII. századi leletek már kerültek elő. Az Iratos helynév jelentése, értelme: 'festett, tarka, kicifrázott'. Tulajdonképpen olyan épületet, valószínűleg templomot jelölhetett, amely szépen, díszesen ki volt festve. A településnév későbbi Nagyelőtagja megkülönböztető jellegű a többi, hasonló nevű településtől, másrészt a falu nagyságára is utalt. Hasonló a helyzet a Kis-, Belső- helynévi előtagokkal is. A toronyi uradalomhoz tartozó faluként tűnt fel 1446-ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben. 1453ban Harapkói Botos György Hunyadi Jánosnak adta. Mátyás király 1464-ben a nagylaki uradalommal Jaksics Istvánnak és Demeternek adományozta. 1484-ben két ~-i jobbágy a szomszédos Keczerkutason rablást követett el, amelyből per keletkezett. 1504-ben újból hatalmaskodásban vett részt 53 ~-i jobbágy. 1511-ben Iván deák a Jaksicsok tisztje hatalmaskodott az aradi káptalan kurtafejéregyházi jobbágyával. 1537-ben János király átutazott a 200300 lakost számláló falun. Az 1552. évi hadjárat során elpusztították. 1552ben csak két kapu adózott. Ezután Forgách Simon szerezte meg, 1557—58ban 31 házat írtak össze. 1561-ben 25 portáját írták össze. 1567-ben 97 magyar család, 25 380 akcse, 1579-ben