Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

volt, eladta Bugar vejének, András sze­gedi polgárnak 12 márkáért, aki 1310­ben ugyanannyiért tovább adta Izsep fia Szeri Pósának. Amint a fentiekből ki­derül, - lakói szőlészettel és borászat­tal foglalkoztak. Plébániás hely volt. Pál nevű papja 1333-ban 0,5 fertőt, 1334-ben kétszer 4 garast és 1335-ben 1 garast fizetett pápai tizedként. A bul­csi apát 1367-ben kapott szőlőket --n. 1398-ban a Szeri Pósa fia István fia Pé­ternek a solymosi uradalomhoz tartozó - birtokrészt adományozta a király. Pé­ter mester 1409-ben eltiltotta Maróthi János bánt a - és Pálülése között lévő Pósa szőlője nevű, a Makra hegyen lé­vő szőlője elfoglalásától. 1410 körül pedig Remetei Istvántól követelte, hogy adja vissza a só-dicaval együtt hozzá költözött - jobbágyát. A Szeri Pósafi családé maradt 1471-ig, amikor a család férfi ágának kihalása után a többi jószággal együtt Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak adta Mátyás király. A XV—XVI. század fordulóján a Haraszti család is szerzett --n birtokot. 1561-ben Mágo­csi Gáspár 2, Pethő János és Péter 2 adófizető portával rendelkezett --n. Írod.: Cs. I. 775.. FNESz. II. 120., Krassó II. 325., Maksay 1990. I. 105.. Márki I. 209.. So­mogyi 1913. 181-183.. TESz. II. 887.. TF. I. 181., ZsO. I. 5310. sz., II. 8148. sz. (B-H-Sz) Meszlény Zaránd m. (1214: Mechlen; 1429: Mezlenmezeu) Apatelek (Mocrea) táján feküdt. 1214­ben tűnt fel abban az oklevélben, amelyben Boleszló váci püspök nagy adományt tett a leleszi konvent számá­ra. 1427-ben Maróthi János bán a fiú­örökös nélkül elhunyt Vadászi Farkas Illés vagyonát kapta meg Zsigmond ki­rálytól. 1429-ben privilégiális oklevelet is szerzett a birtokokra, így --re is, amely a sámolykeszi uradalomhoz tar­tozott. Ekkor már kastélya elpusztult, --ről szóló további adatok nem ismere­tesek. írod.: Fábián 1835. 21 1-212.. Márki I. 240. 277. (B-H-Sz) Meszt Zaránd m. (1332-37: Nest, Mezt, Gesth; 1444, 1561: Mezth) Vár és mezőváros. A mai Muszka (Misca) középkori elődje a Za­rándi hegység aljában Világos (§iria) és Galsa (Gal§a) között. Egykori várának romjai a Muszka feletti gerincen a vilá­gosi vártól északnyugatra, kb. 2 km-re találhatók. A falu középkori időszaká­hoz köthető régészeti emlékanyaggal nem rendelkezünk. A falunév valószí­nűleg egy szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. A sze­mélynév régi szláv alakja Mbstb lehe­tett, vö. például lengyel Miestek : Miestko személynév. 1331-ben Antal ispán kapta a plébániás helyet, amely háromszor szerepel a pápai tizedjegy­zékben, de csak egy alkalommal tüntet­ték fel, hogy Pál pap 6 garast fizetett. 1407-ben még csak birtokként említet­ték, és az is maradt a XV. század köze­péig. A Losoncziak (1427), Brankovics György szerb despota (1438), a Maró­thiak (1441), majd Berini Pál kapta. 1444-ben Brankovics György a vilá­gosvári uradalom tartozékaként - et is Hunyadi Jánosnak adta. Ekkor oppi-

Next

/
Thumbnails
Contents