Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Keresztúr Békés m. (1403: Keresthwr; 1425: Kerestwr; 1473: Nyárszeg; 1510: Nyarzek) A korábban Keresztúr, majd később Nyárszeg néven ismert település Árpád-kori eredete nem bizonyítható. Helyét régészetileg nem sikerült azonosítani, mivel a fennmaradt földrajzi nevek, az okleveles és irodalmi adatok alapján valószínűsíthető helyén: Gyoma és Endrőd között, a Körös déli partján teljes a beépítettség. A nyár és szeg összetétel jelentése esetünkben „nyárfás zug" lehet, azaz a Körös kanyarjánál, szegletében egy nyárfaerdő, nyárfás mellett állott. A korábbi ~ elnevezés pedig valószínűleg patrocinium eredetű, 1. a fentebbi magyarázatot. 1403-ban mint possessio a gyulai uradalomhoz tartozott, és Maróthi János birtoka volt. 1425-ben Gyoma határjárásában, annak szomszédjaként, Endrőddel együtt említik. A határ része volt a Hosswtho, más néven Zele nevű halastó is. 1473-ban írják először Nyárszeg-nek: ekkor Gyoma tartozéka. 1506-ban és 1510ben villa Nyárszeg, illetve possessio Nyárszeg néven a gyulai uradalom része. 1525-ben, 1527-ben és 1528-ban halászóhelyét és malmát említik, amelyek szintén Gyula vára alá tartoztak. 1552-ben 2 porta után 3 forint, 1553-ban 4 forint, 1556-ban 8 forint adót fizetett, 1560-ban lakatlan volt. A település helye a múlt század közepéig ismert volt. írod.: BO. II. 89., Dl. 63179., FNESz. II. 252., GyO. 6. 42., 57. 175. 238. 257. 327. 408., Káldy-Nagy 1982. 224-225., Karácsonyi II. 243., Maksay 1990. I. 165., MRT. IV/2. 277. (B-H-J) Keselyűshalom Békés m. (1466: Kesselöshalom; 1498: Keselewhalom) A Mezőség közepén, Huny ától északra, Mezőberény mai határának nyugati sarokpontját jelenti ez a kb. 30 m alapátmérőjű, ma csaknem 4 m relatív magasságú halom, melyet már 1466-ban is így neveztek. A középkorban is határpontul szolgált, akkor Félhalom és Ege, illetve Gyoma és Kereszttúr között, de lakott hely sohasem volt. A helynév a keselyű 'dögevő, nagytestű, éles látású madár' köznév és a halom 'kisebb természetes vagy mesterséges földkiemelkedés' főnevünk összetétele. Határhalom volt, ma is megvan, melynek környékén a régi időkben gyakoriak voltak a keselyűk. Keresztúr 1425-ben a --tói a HármasKörösig húzható vonal mellett határos volt Gyomával. - 1498-ban mint puszta (predium) II. Ulászló király adományaként Muronyi Veér András kezére jutott, előfordulása idején nem volt lakott hely. Minden bizonnyal határrész név lehetett. Lásd még Félhalom illetve Ege alatt. írod.: Hévvízi 1977. 442., Iványi 1931. 184. 395. sz., Karácsonyi II. 178., Pesty 1983. 81. (B-H-J) Kesey Zaránd m. (1232: Kesey) Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között a Fehér-Körös mellett közelebbről meghatározatlan helyen lokalizálható. Ha egyáltalán lakott hely volt, a szóba jöhető területen — főképpen a mai Gyula és Gyulavári határában — felderített Árpád-kori lelőhelyek közül támpontok hiányában biztosan egyiket sem lehet vele azonosítani. A