Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Keresztúr Békés m. (1403: Keresthwr; 1425: Kerestwr; 1473: Nyárszeg; 1510: Nyarzek) A ko­rábban Keresztúr, majd később Nyár­szeg néven ismert település Árpád-kori eredete nem bizonyítható. Helyét régé­szetileg nem sikerült azonosítani, mivel a fennmaradt földrajzi nevek, az okle­veles és irodalmi adatok alapján való­színűsíthető helyén: Gyoma és Endrőd között, a Körös déli partján teljes a be­építettség. A nyár és szeg összetétel je­lentése esetünkben „nyárfás zug" lehet, azaz a Körös kanyarjánál, szegletében egy nyárfaerdő, nyárfás mellett állott. A korábbi ~ elnevezés pedig valószínű­leg patrocinium eredetű, 1. a fentebbi magyarázatot. 1403-ban mint possessio a gyulai uradalomhoz tartozott, és Ma­róthi János birtoka volt. 1425-ben Gyoma határjárásában, annak szom­szédjaként, Endrőddel együtt említik. A határ része volt a Hosswtho, más néven Zele nevű halastó is. 1473-ban írják először Nyárszeg-nek: ekkor Gyoma tartozéka. 1506-ban és 1510­ben villa Nyárszeg, illetve possessio Nyárszeg néven a gyulai uradalom része. 1525-ben, 1527-ben és 1528-ban halászóhelyét és malmát említik, amelyek szintén Gyula vára alá tar­toztak. 1552-ben 2 porta után 3 forint, 1553-ban 4 forint, 1556-ban 8 forint adót fizetett, 1560-ban lakatlan volt. A település helye a múlt század közepéig ismert volt. írod.: BO. II. 89., Dl. 63179., FNESz. II. 252., GyO. 6. 42., 57. 175. 238. 257. 327. 408., Káldy-Nagy 1982. 224-225., Karácsonyi II. 243., Maksay 1990. I. 165., MRT. IV/2. 277. (B-H-J) Keselyűshalom Békés m. (1466: Kesselöshalom; 1498: Keselew­halom) A Mezőség közepén, Huny ától északra, Mezőberény mai határának nyugati sarokpontját jelenti ez a kb. 30 m alapátmérőjű, ma csaknem 4 m rela­tív magasságú halom, melyet már 1466-ban is így neveztek. A középkor­ban is határpontul szolgált, akkor Fél­halom és Ege, illetve Gyoma és Ke­reszttúr között, de lakott hely sohasem volt. A helynév a keselyű 'dögevő, nagytestű, éles látású madár' köznév és a halom 'kisebb természetes vagy mes­terséges földkiemelkedés' főnevünk összetétele. Határhalom volt, ma is megvan, melynek környékén a régi időkben gyakoriak voltak a keselyűk. Keresztúr 1425-ben a --tói a Hármas­Körösig húzható vonal mellett határos volt Gyomával. - 1498-ban mint pusz­ta (predium) II. Ulászló király adomá­nyaként Muronyi Veér András kezére jutott, előfordulása idején nem volt la­kott hely. Minden bizonnyal határrész név lehetett. Lásd még Félhalom illetve Ege alatt. írod.: Hévvízi 1977. 442., Iványi 1931. 184. 395. sz., Karácsonyi II. 178., Pesty 1983. 81. (B-H-J) Kesey Zaránd m. (1232: Kesey) Gyula és Kisjenő (Chi§i­neu-Cri§) között a Fehér-Körös mellett közelebbről meghatározatlan helyen lo­kalizálható. Ha egyáltalán lakott hely volt, a szóba jöhető területen — főkép­pen a mai Gyula és Gyulavári határá­ban — felderített Árpád-kori lelőhelyek közül támpontok hiányában biztosan egyiket sem lehet vele azonosítani. A

Next

/
Thumbnails
Contents