Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

perrel követelték vissza javaikat a Czeczeiektől. 1520-ban Keczer Ambrus és Ferenc - miatt egymással perelkedtek. 1528-ban Bessenyei István is birtokos volt ~-on. Oláh Miklós (1548) is feljegyezte - nevét. 1556-ban a Horváth, Marinics és Gaál család kapta I. Ferdinánd királytól. 1559-ben --on is fosztogattak a gyulai katonák. A Baranyai családot is említették --sal kapcsolatban. 1561-ben Balassa Menyhért és Keczer István 16 portát bírt --on, két évvel korábban Tóth Elek bíró 30 forint 70 dénárt fizetett a gyulai kapitánynak, Bornemissza Benedeknek. 1567ben a zarándi náhijébe tagolt --on élő 30 magyar család 5996 akcse, 1579ben 31 család 17023 akcse adót fizetett. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el, nem telepítették újra. írod.: Blazovich 1985. 69., Cs. I. 738., FNESz. I. 703. 817., GyO. 322., Káldy-Nagy 1982. 340—341., Kálmán 1973. 141., Kovách, Kézirat 77-78., Maksay 1990. II. 1019., Márki I. 238. 340. 356. (B-H-Sz) Kéktórárós 1. Rárós (Csanád m.) Kemecse Zaránd m. (1528: Khemeche) Márki Sándor Nadab (Nadab) vidékére helyezte. Pontos helye ismeretlen, régészeti leletekkel vagy lelőhellyel nem jelölhető. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév a régi magyar Keme személynevünk -cse kicsinyítőképzős alakja. Más feltevés szerint az is elképzelhető, hogy a helynévben a kő : keve szóból való Keve személynevünk kicsinyítőképzős alakja rejlik. Példa a v > m változásra a Devecser > Demecser helynevünk is. - a XIV. század közepén (1333, 1334-35, 1359) és 1400ban többször előfordult. A határában lévő érháti kúriát Pipályi Balázs és Lörinczi Albert 1528-ban az aradi káptalan előtti 300 Ft ráfizetéssel elcserélte Majsai (Massai) Benedek szilasi telkével. Ugyanakkor Macskási és Kemecsei birtok is. 1532-ben Zaránd megye érvénytelennek ítélte Kemecsei Séghi Pálnak és társainak azon okleveleit, amelyekkel ősteleki birtokukhoz való jogukat igazolták. írod.: Bárczi 1951. 130., Doc. Trans. b. II. 23. 496. b., III. 236. 242., b. IV. 185. 291. 526., XI. 291. 526., Fehértói 1983. 188., FNESz. I. 710. Kovách, Kézirat 78-79., Márki I. 234-235., 357. 363., MNy. 1936. 32: 131133., SzabSzatm. 61. (B-H-Sz) Kenderes Békés m. (1418: Kenderes) Karácsonyi János egy 1418. évi oklevél alapján, ahol Szentalbert és Csapcsallya között sorolnak fel egy ilyen nevű települést, úgy vélte, hogy „körülbelül Murony és Békés közt esett, de már ekkor puszta volt." Az oklevélbeni hely önmagában még nem lehet bizonyíték, főleg nem akkor, ha a felsorolás helye éppenséggel nem a Murony és Békés közötti vidékre illik. Ellentmondás van abban is, hogy végül Karácsonyi a feltételezett birtokosok alapján lokalizálta a fent mondott helyre. Tekintettel arra, hogy legalább két ilyen nevű település létezett a megyében, az azonosítás megfelelő helynév és