Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ban 12, 1334-ben 10 báni dénár adót fizetett. Területe Kérrel összefüggött, ezért gyakran Kaszakér néven emlegették. A Kasza család ősi lakóhelye volt. Birtokosai a Szántai Petőfiek, Báthoriak, az aradi káptalan és a Szeri Pósafi család voltak. 1399-ben --na Szeri Pósák birtokrészen hatalmaskodtak Patócs fia Imre, Maróthi János, Csurai Péter fia Miklós és János jobbágyai. 1561ben Földvári István 2, Mágocsi Gáspár 2, Fügedi Mihály 1 portát birtokolt ~n. Birtokosként tüntették fel még Kaczkffi Litteratus Györgynét és Móré Mátét. Hogy mikor hagyták el lakói, pontosan nem ismeretes. írod.: Cs. I. 773., FNESz. I. 694, 696.. Kálmán 1973. 87., Maksay 1990. I. 104., Márki I. 206., TESz. II. 396. 400., TF. I. 179., ZsO. I. 6082. sz. (B-H-Sz) Kaszakér 1. Kasa (Arad m.) Kaszapereg Csanád m. (1241: Perg; 1456: Perek; 1463: Kazapereg; 1464: Kazaperek, Kazapereke; 1561: Kazza perek) Ma három Pereg ismeretes: -, a mai Kaszaper középkori elődje, Kispereg (Peregu Mic) és Nagypereg (Peregu Mare). Kaszaper középkori elődje a Szárazér partján a mai falutól kissé távolabb esett, a templomdomb környékén terült el. A település templomának maradványait 1937ben Bálint Alajos tárta fel. Leírásából három építési periódusra lehet következtetni, de ezek szétválasztása kissé bizonytalan. Az első periódusban felépülhetett a hatalmas méretű, félköríves szentélyű, egyhajós templom, melynek belső hossza 18,8 méter, szélessége 6,8-7 méter, falainak szélessége pedig 90 cm volt. Alapozásába döngölt földrétegre termésköveket fektettek, falait téglából építették föl. Bálint Alajos szerint ez a templom a XI. században, Szent László király uralkodása előtt épült, és a tatárjáráskor pusztulhatott el. Az újabb építkezésekre a XV. században kerülhetett sor, és ekkor a templom falait támpillérekkel erősítették meg. A támpillérek alapozásában a döngölésre először téglákat, majd ezekre köveket raktak. A hasonló alapozástechnika alapján talán ugyanehhez a periódushoz köthető a hajó délkeleti sarkában előkerült szószékalapozás is. Ez alatt I. Mátyás király pénzével keltezett sírt találtak. Harmadik építési periódusra utal a szentély északi oldalánál kibontott félköríves és a hozzá kapcsolódó egyenes falú helyiség alapozása. Ebben mésszel és homokkal összefogott „cseréptörmelék" és döngölt földrétegek váltogatták egymást. A temetőből 425 sírt tártak fel. A sírokból előkerült leletek a település egész középkoron át kimutatható folyamatos lakottságát bizonyítják. A falu egy részét és a templom helyét legutóbb 1992-ben térképezték fel. A falunév utótagja a Perek : Pereg magyar nyelvű puszta személynév. Eredeti alakja a helynévnek ezzel egyezett meg. A település nevének későbbi Kasza- előtagja a birtokos családra utal. Vidékén már a tatárjárás előtt valamiféle központi szerepet játszott, hiszen Rogerius adata szerint hetven falu népessége futott ide össze, hogy a tatárok elől a templom falai között oltalmat keressen. A mongol pusztítás után