Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Gy Gyárak Arad m. (1323: Gyrak; 1561: Gyárak) Aradtól keletre a mai Gyorok (Ghioroc) helyén állt a Makra hegy lábánál. A középkori településről régészeti adatok nem ismeretesek. Márki Sándor a múlt század végén helyét a mai „Gyorok"-kai azonosította, s megemlítette, hogy ennek területén pénz és egyéb régiségek szoktak előkerülni. A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással . Személynévként már 1138/1329-ben Guruc, 1214/1550-ben Gyurc alakban fordul elő. 1323-ban Magyar András és Pál osztoztak rajta mint öröklött birtokukon. 1471-től adat van arra, hogy lakosai szőlőt műveltek a Makra hegyen. 1480—83-ban a Dócziaké, 1495— 1500-ban az Országh család birtoka volt legalábbis egy része. A Harasztiak és Petrovics Péter is birtokolt itt a XVI. században. 1561ben két adózó és egy szegény portát birtokolt ~-on Mágocsi Gáspár, Ödönfi Ferenc és özv. Kaczkffi Litteratus Györgyné. A Makra alján fekvő - mellett a Maros déli partján, Arad közelében is állt egy - nevű hely. Mivel területünkön kívül esik, leírásától eltekintünk. írod.: Anj. Okit. VII. 156. sz., Fehértói 1983. 149., FNESz. I. 540. 545., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 202., MNy. 1936. 32: 204., TF. I. 177., VR. 170. § 192. (B-H-Sz) Gyárak Zaránd m. Apatelek mellett feküdt. Neve 1459ben, 1562-ben és 1576-ban került lejegyzésre. írod.: Márki, Kézirat I. (K) Gyarmat Zaránd m. (1332—37: Gormat; 1561: Gyarmath) Apatelektől (Mocrea) nyugatra, a mai Csigérgyarmat (Iermata) helyén állt. A középkori településsel kapcsolatos régészeti adatok nem ismeretesek. A falut, valószínűleg már a X. században, a magyar Gyarmat törzsbeliek alapították, erre utal a neve. - (Kürtgyarmat) törzsnevünk nagy valószínűséggel ótörök eredetű. Papja, Miklós 5 garast fizetett a pápai tizedszedőknek 1332—37 között a pankotai főesperességhez tartozó plébániája után. 1387-től 1553-ig a Losonczi család birtoka volt. Márki Sándor szerint 1561-ben a Losoncziaknak 4 portáját írták össze Kis-~-on. Maksay azonban listájában eme adatot nem említi. Szerinte ~-on Kaczkffi György, Buda Miklós és nemesek 14 adózó több szegény és puszta portával rendelkeztek. Írod.: FNESz. I. 540., Maksay 1990. II. 1018., Márki I. 231., Mon. Vat. 1/1. 333., SzabSzatm. 44., TESz. I. 1123. (B-H-Sz) Gyelid Arad m. (1177: Géled; 1233: Geleth; 1471: Géled, Geleth; 1561: Gyelyd) Arad és Ötvenes között feküdt, a falu emlékét a Gyelte, Gilind puszta neve mint határnév tartotta fenn. Vele kapcsolatba hoz-