Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Gorzsa rességhez tartozott. 1462 és 1466 között a Szeri Pósa család birtoka volt. Későbbi említése nem ismeretes. írod.: Cs. I. 771., FNESz. I. 517., Márki I. 202., MNy. 1936. 32: 131., Mon. Vat. l/l. 146. 151. (B-H-Sz) Gorzás Csanád m. (1456: Gorsas) Derekegyháza mellett sorolják fel az oklevél birtoklistájában. V. László király 1456-ban erősítette meg Hunyadi Jánost a hódvásárhelyi és szentandrási uradalom birtokában. Itt a vásárhelyi uradalom részeként tűnik fel - puszta, amelynek területét állattartásra használták. Neve többé nem fordul elő. Régészeti adataink fekvéséről vagy helyét jelölő leletanyagról nincsenek. Nem valószínű, hogy a Nagy-Zerind ill. Sikló melletti, a Fehér-Körös jobb oldalán állt Gorzásősivel azonosítható. Számos szavunkról nehéz eldönteni az eredetét, sőt az eredeti szófaját is. Ebbe a csoportba tartozik a Gorzsás : Gorzás szavunk is, amely jelen esetben valószínűleg személynévből alakult helynévvé. Más vélemény szerint a hasonló Gorsa : Gorzsa helynév az ószláv grusa 'körtefa' szóból származott, s eszerint jelentése nem volna más mint: 'körtefás' hely. L. Gorzsa. írod.: CSMÉ. I. 76., Kálmán 1973. 87., Kristó 1981. 70. (B-H-Sz) Gorzsa Csanád m. (1331: Bodgorsaya; 1555, 1561: Gorsa) Hódmezővásárhelytől délre és délkeletre kiterjedt hattárrész őrzi a középkori falu nevét. Ez számos félreértésre adott lehetőséget, mivel a gorzsai határban több ponton is kerültek elő középkori leletek. Szeremlei Samu nagyjából helyesen lokalizálta az egykori Gatyás-ér északi partjára, megjegyezve, hogy az itt lévő ún. Gorsai-telket — amely az egykori falu belterületét jelzi véleménye szerint — régészetileg nem kutatták. Ettől északnyugatra azonban 1894-ben Oláh Imre ásott az ún. Köveshalmon, ahol nagy mennyiségű tégla, mészhabarcs és kőtöredék utalt az egykori templomra; körülötte csontvázakat is talált. Széli Márta már tévesen ide helyezte a Varga Antal által 1896-ban a Keleti Adolf-tanyán feltárt soros sírokat és a gorzsai iskola közelében (a Héthalom dűlőben, Kis Pál tanyáján) Banner János által feltárt XI. századi temető 65 sírját is. A régészeti terepjárás során a Hódtói-csatorna és a Földvári út között, a gorzsai Kettőshalom (Homokbánya) területén sikerült azonosítani a falu helyét, ahol a felszíni leletanyag alapján az Árpád-kortól a középkor végéig át lakott település található. A környéken Bundás-halomként is emlegetett dombon B. Nagy Katalin 1977-ben Árpád-kori gödröket és kemencéket talált leletmentése során. A helynévvel kapcsolatos bizonytalanságra már utaltunk a Gorzás szócikkben. Kiss Lajos szerint a falunév a régi magyar Gorsu személynévnek az -a képzős változatából alakult. Nem zárja ki azonban ő sem az esetleges déli szláv nyelvi hatást, 1. szerb-horvát: Gorusa : Grúza helynevek. L. Gorzás. I. Károly király az örökös nélkül elhalt Hasznosi Miklós birtokaként Becsei Imrének adta