Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Furugytelek kápolnát emeltek. A templom harmadik építési periódusát a XIV. században élte, az előző két periódus épületeinek lebontása után, közvetlenül azok helyén emelték újra. Ez már egyhajós, egyenes szentélyzáródású volt, alapozását kövekből rakták. A sírleletek és a felszínen előforduló edénytöredékek a falunak a kora Árpád-kortól a késő középkor végéig tartó folyamatos lakottságát bizonyítják. A valamikori falu neve a magyar föveny 'homok' főnevünk -s melléknévképzős származéka. Eszerint a település határának a földje nagyrészt homokos volt. A pápai tizedjegyzékben (1332—37) a pankotai főesperesség plébániájaként jegyezték le nevét, tehát Zaránd megyéhez és az egri püspökséghez tartozott. Az Erdőhegyi, a ~-i és a Siket családok birtokolták 1412 és 1446 között. A birtokosok az idők folyamán részeiket Maróthi János bánnak adták el, és így a település a gyulai uradalom része lett. Később egy részét a gyulai ispotálynak adományozták, majd 1516-ban Gál Ispán is szerzett itt birtokot, amelyet azonban 1520-ban elveszített. 1526-ban a gyulai vár, a gyulai Szent Móricz kápolna és a gyulai ispotály jobbágyaiként éltek - lakói. A XVI. század második felében gyorsan változtak birtokosai, a Gaál család is visszaszerezte itteni részét. 1559-ben Malacz Imre, később Fekete Tamás volt a bírója. Az adóróvók 1561-ben üresnek, a török defterdárok 1567-ben 8 fővel adózó településnek, 1579-ben pedig pusztának vették fel. Adója 1567-ben és 1579-ben is 4445 akcse volt. írod.: FNESz. I. 479., Horváth-Szatmári 1989. 378-384. 387-391., Káldy-Nagy 1982. 272-273., Karácsonyi II. 112-113., Kovách, Kézirat 64., MRT. IV/4. Gyula 4. sz. lh., Szatmári 1987/a. 27-65., ZsO. III. 2619. 2719. sz. (B-H-Sz) Furugytelek Békés m. (1512: Fwrwgthelek) 1512-ben Békésszentandrás tartozékaként a Doboz-i Dánfi család birtoka. Feltehetően egy, csak az Árpád-korban létezett települést jelöl, melyet a gyűjtött régészeti leletek is megerősítenek. A helynév előtagjának eredete bizonytalan, de talán kapcsolatba hozható a régi magyar für : fűr 'fürj' madárnévvel illetve a régi magyar ügy : igy 'víz, folyó, patak' köznevünkkel. A -telek utótag itt valószínűleg 'elnéptelenedett, elhagyott, puszta település' jelentésű lehet. írod.: Dl. 22283., FNESz. I. 485., MRT. IV/2. 1/27-28. lh-ek., TESz. I. 1003., III. 1049. (H-J) Fűperek Arad, Csanád m. (1479: Fyperek; 1560: Fwperek; 1561: Fevperek; 1564: Fewperegh) Mezőhegyes és Battonya között feküdt. Ma Mezőhegyes keleti határában található - puszta. Pontos helye topográfiailag nem azonosított, hozzá köthető régészeti adattal nem rendelkezünk. A falunév utótagja a Perek : Pereg magyar nyelvű puszta személynév. Borovszky szerint Kaszapereg város uradalmához tartozott egy időben, s földesurai kaszálónak használták e területet. Erre utal a helynév Fű- előtagja. 1479-ben a Kállayak birtokaként tűnt fel. Feltehetően ők telepítették Szabolcs vármegyéből hozott jobbágyokkal.