Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Fejérem gyezték fel. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: FNESz. II. 650: Tiszafejéregyház., Huszár 1822. 27., Káldy-Nagy 1982. 187-188., Karácsonyi II. 106—108. (B-J) Fejérem Békés m. (1261: villa Feyerem; 1405: Feyerum; 1415: Feyrin; 1446: Feyer) A régészeti adatok és a középkori határjárások alapján Gyulától északnyugatra, az egykori Fehér-Körös két partján települt. Nevének eredete ismeretlen, de minden bizonnyal a Fehér-Körössel van összefüggésben. Először 1261-ben fordul elő neve, amikor IV. Béla király az egri püspököt erősíti meg villa - birtokában, amelyet még Szent László király adományozott az egri egyháznak. 1350ben viszont — egy része legalább — az Ábrahámfi családé, és az Ábrahámfiak kezén találjuk az 1389. évi osztálylevélben is. 1394-ben új birtokosként bukkan fel Feyerem-i Mihály, aki ellen viszont azonnal pert indított az egri káptalan. A hosszan húzódó perből végül 1405-ben került ki győztesen az egri egyház. A határjárást végző csanádi káptalan 1415-ben megállapította, hogy a Fehér-Körös mindkét partján terül el. 1446-ban az egri káptalan mégis megvált nemcsak —tői, hanem az összes Körös-menti birtokaitól, elcserélte azokat Maróthi Lászlóval három Pest megyei birtokért. A gyulai uradalom részeként azután már többé nem fordul elő a forrásokban, teljes egészében Vészébe olvadt. írod.: Dl. 13968., GyO. 15., Haan 1870/a. 22. 32. 60-61., Karácsonyi I. 205. 207., II. 108., Kristó 1981. 28. 51., MRT. IV/3. 5/41. (J) Feketeföldvár 1. Földvár (Csanád m.) Feketehalom Zaránd m. (1418: Feketewhalom) Gyulavári és Kevermes között feküdhetett. 1418-ban mint Maróthi birtok a gyulai uradalom része volt. Neve a források között többet nem fordul elő. A környéken feltérképezett régészeti lelőhelyek egyikével sem azonosították még. Nem dönthető el, hogy neve lakott helyet takar-e vagy nem. A helynév előtagja a magyar fekete melléknév és a halom 'kisebb természetes vagy mesterséges földkiemelkedés' köznevük összetételéből keletkezett. írod.: Cs. I. 730. 748., GyO. 10., Márki I. 229. (B-H-Sz) Felgedős Csanád m. (1231: Guedus; 1266: Fulgudus; 1332-37: Felgedus, Gedus; 1348: Felseugedus; 1487: Gedesz) A Marostól északra Pécska (Pecica) és Szemlak (Semlac) között helye ma is határnév. Mivel Gedős néven 1554 és 1579 között a temesvári szandzsákhoz tartozó pusztaként szerepel, területe átnyúlt a Maros másik oldalára, illetve mederváltozás nyomán átkerült a déli oldalra. Egy korábbi Gedős nevű nagyobb földön alakult ki a két település, Gedős és - faluosztódás következtében. Pontos helyének azonosításáról vagy hozzá kapcsolható régészeti leletekről nincse-