Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Evest nincs. Kiss Lajos véleménye szerint a falu régebbi neve 1332—7: Korecton (= Kerektou) volt, amely a magyar kerek 'köralakú' és a tó víznévnek az összetétele. Ezek szerint a falu egy kerek tónál települt meg. Későbbi időkben a -tó utótag elmaradt, s a település neve elé az erdős vidékre utaló Erdőselőtag került. Megjegyzendő, hogy a Kereki helynév önmagában a 'kerek, körhöz hasonló alakú erdő' főnév -i képzős származéka. Egy korábban ismert Kereki nevű terra-n, földön később két település jött létre, amelyek már a XIV. században léteztek. Egyikük volt ~. 1396-ban a határában feltörő Pogány eret említették, amelynek száraz medre ma is a község északi határában található. 1536-ban már állott castelluma. 1556-ban egyes részeit a Kisserjéni és Bácsmegyei család kapta. Egy részét talán Simonkerekinek is nevezték. 1561-ben Jász Lukács, Móré Mihály és Simon Bálint birtokoltak — on. Az aradi náhijéhez tartozó ~-n 1567-ben 15 család 4735 akcse, 1579ben 21 család 6726 akcse adót fizetett. Magyar, román és szerb lakosság lakta. írod.: Cs. I. 735., FNESz. I. 424., Kálmán 1973. 151., Káldy-Nagy 1982. 128-129. 308., Maksay 1990. II. 1018., Márki I. 235. 313., Oláh 1938. 28., Oláh 1985. 67., Somogyi 1913. 126-127. (B-H-Sz) puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Keszi család birtoka volt, Keszi Balázs 1471-ben a csanádi káptalannak adta. írod.: Cs. I. 785., Fehértói 1983. 121., FNESz. I. 436: Etrekarcsa., Márki I. 200. (H-K) Evest Arad m. (1511: Evesth) Basarág és Arad között feküdt, az aradi káptalan birtoka volt. Rávonatkozó régészeti adatok vagy leletek nincsenek. írod.: Márki I. 200. (B-Sz) Étre Arad m. (1471: Etre) Lokalizálása vitatott. Márki Sándor szerint a Marostól délre, Budafalva és a két Parti között feküdt, Kovách Géza a megye nyugati részére Csanád irányába helyezte. A helynév