Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései 1554-1579 - Dél-Alföldi évszázadok 8. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Baracház Lúgostól ÉNY-ra. 1723. térk.: Perull; Lip.: Perui; R. Páru (Bégakörtés). Baracház (109, TS) falu (1554—79: io, 20, 23 h.) E2 A52, B73, (C5): Baracház; C85: Paracyaz. — Barocháza (Cs. II. 25). — Ma kzs. Temesvártól ÉÉNY-ra. 1723. térk.: Barazas; Lip.: Baraczház; R. Baráteaz (Baracháza). Baranda (400, PA) falu (1554-79: 7, 13, 30 h.) B5 A 271, B199: Baranda. C251: Paranda. - Berend (Gy. III. 315). - Ma kzs. Pancsovától ÉNY-ra. 1660: Baranda (PM 20); 1723. térk.: Bavanda (!); Lip.: Baranda; SRB. Baranda. Barát eaz (R.) ld. Baracház Bárbosu (R.) ld. Aranyas Barcsa (Keve m.) ld. Borcsa Barice (SRB.) ld. Szenjános Barna (Temes m.) ld. Birla Barocháza (Temes m.) ld. Baracház Basarág (741, IK) puszta (1569-79) B331, C429: Bisarag. — Budinc közelében. — Ictar-Budinli (Iktár) körül feküdt. Bástev Gyerkjános (TS) ld. Gyerkjános Batest (902, MR) falu (1554-79: 20, 13, 15 h.)I2 A172: Batiát, B390, C506: BatiSt. Batest, a facseti (endrédi) Bekes családé, Marzsina szomszédja (1598: Krassó IV. 218). — Ma kzs. Margina (Marzsina) közelében NY-ra. 1700k: Battyesti (TM. VII. 333); 1717: Bosche (!) (Sz. 23); 1723. térk.: Badiest; Lip.: Batiest; R. Bátesti (Vadpatak). Bátin (Dőlni-, Veliki-) (171, TS) falu (1554-79: 20, 10, 7 h.) F2 A91: Viliqa Batin, B99, Cl 19: Dolna Batin. — Báti(n) (Alsó-), Sárád tartozéka (1479: Krassó III. 449, 1506: Pataki 135). — Az alábbival szomszédos volt. Bátin (Górni-, Mali-) (170, TS) falu (1554-79: 10, 7, 6 h.) F2 A103: Mali Batin, B98, Cl 18: Górna Batin. — Báti(n) (Felső-), Sárád tartozéka (Cs. II. 20-1, 26; Milleker 157). — A két Bátin nevét a Bencecu de Jos (Alsóbencsek) helységen átfolyó víz neve tartotta fenn. 1880. térk.: Baczin p[atak]. Bavaniste (SRB.) ld. Bálvániste Bazias. (R.) ld. Varadin Báziás (333, CA) puszta (1554-79) D4 A251, B168, C204: BazyaS. - 1554: Rudna lakosai művelik. 1569—79: Rudna közelében, Rudna és Gád népe műveli. — Rudna és Gad (Gád) között feküdt. Báziás (715, CE) falu (1554-79: 15, 6, 1 h.)G3 A385, B318, C412: BazyaS. - Ma kzs. Temesvártól KDK-re. 1700k: Bezias (TM. VII. 331); 1717: Badiasch (Sz. 22); 1723. térk.: Busiesch; Lip.: Buziás: R. Buzias (Buziásfürdő). Báziás (Szveti Eliász, Szveti íjász) (1108, QV) kolostor (1569—79) B478: BazyaS - Isveti Elyas, manastír, C596: - Iyas. — Varadin pusztán, Kamendin közelében. — Kolostor Bazias (Báziás) területén (1880. térk.) Becicherecu Mic (R.) ld. Pecskerek Becskereki (Temes m.) Id. Pecskerek Begheiu Mic (R.) ld. Pázest Begy est (Temes m.) ld. Boglyest Békás (Bíkás) (189, TS) puszta (1554-79) C2