Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései 1554-1579 - Dél-Alföldi évszázadok 8. (Szeged, 1996)

LEXIKON

z Záderlok (Száderlak) (254, FE) falu (1554-79: 40, 34, 32 h.) El A125: Sadirlaq, B135: Zadirloq, Cl61: Zadorloq. — Zádorlaka (Gy. I. 188). — Ma kzs. Aradtól DNY-ra a Maros partján. 1717: Zatralak (Sz. 21); 1723. térk.: Saderlak; Lip.: Száderlak, R. Zádáreni (Zádorlak). Zagajac (Zagajinc) (478, SM) falu (1554-79: 3, 57, 60 h.) E6 A339: Zagayac, B226, C297: Zagayinö. — 1554: a bogcsai náhijében. — Ma kzs. Versectől DDNY-ra. 1660-66: Zagaica (PM 30); 1717: Sakaiza (Sz. 26); 1723. térk.: Sagaeze; Lip.: Zagaicza; SRB. Zagajica (Fürjes). Zajdrugháza (Krassó m.) ld. Szarándegyház Zákány monostor (Temes m.) ld. Monostor Zam (Mali-, SRB.) ld. Csám Zeldos (404, PA) puszta (1569), falu (1579: 18 h.) C6 B201, C253: ZildoS. - 1569: Szevkerin közelében. — Ma psz. Crepaja (Cserépalja) mellett K-re. 1660: ZelduS (PM 31); 1700k: Szalacs (!) (TM. VII. 332); 1723. térk.: Seltosch; Lip.: pr. Neu Szeldosch; 1872/77. térk.: ZeldoS. Zeldos (125, TS) falu (1554-79: 10, 14, 18h.)E2 A54: ZildoS, B79, C96: ZildoS. - A Temesvárral szomszédos falvak sorában Csóka mellett említik (C31). — Zöldes (Cs. II. 71). — Temesvártól É felé, Sinandrei (Szentandrás) és Csóka (psz.) között feküdt. 1717: Zelbosch (Sz. 21). Zeldos (Máli-) (353, CA) falu (1554-79: 16, 16, 22 h.) C4 A267, B174, C216: Mali ZildoS. Neuzina (Nagynezsény) mellett DNYra feküdt. 1660: ZelduS (PM 31); 1717: Zeldosch (Sz. 22); 1723. térk.: Seldosch. Zernest (954, MO) falu (1554-79: 7, 6, 5 h.)H2 A109: ZirniSt, B 410, C529: ZirmSt. — Zernesth, Monostor tartozéka (1506-29: Pataki 293). - Dubesti (Dobosd) körül feküdt. Zidelest (927, FA) falu (1554-79: 9, 5, 5 h.) 12 A199, B400, C517: ZidehSt. - Sidilest, a facseti (endrődi) Bekes családé, Marzsina szomszédja (1598: Krassó IV. 218). - Ma hn. Fáget (Facsád) mellett K-re. 1880. térk.: V(alea) Sidieliusca. Zirovan(ova) (394, PA) falu (1569-79: 25, 45 h.) C7 B197, C240: Zinvan, C247: Zinvamva. — Omolj ica (Omlód) mellett feküdt. 1700k: Serovan (TM. VII. 332); 1723. térk.: Sreban. Zlati Pótok (Izlati Pótok) (1091, QV) falu (1569-79: 16, 16 h.) F6 B471: Izlati Potoq, C588: - Potoq. — Ma kzs. Fehértemplom mellett DK-re. 1717: Slatiza (Sz. 25); 1723. térk.: Slatiza; Lip.: Szlaticza; R. Zlatifa (Néraaranyos). Ennek határában a névadó patak ma is megvan. 1880. térk.: Hatni pótok. Zlati Pótok (Izlati Pótok, Górni-) (1063, QV) puszta, kolostorral (1569-79) F6 B 462: Górna Izlati Pitoq, maa manastir, C577: - Potoq, — Kuszity után írják össze. — Zlatita (Néraaranyos)