Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
II. A MEGÚJULÁS ESÉLYEI ÉS KORLÁTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - 2. Az 1945. évi földosztás hatása a társadalom szerkezetére. Munkanélküliség az 1940-es évek végén
5. sz. táblázat (folytatás) A földjuttatásban részesültek száma A népesség %-ában A mezőA földjuttatásban részesültek közül Megnevezés A földjuttatásban részesültek száma A népesség %-ában gazdasági népesség %-ában 0-2 2-4 4-6 6-8 8—10 10A földjuttatásban részesültek száma gazdasági népesség %-ában kat. hold földet kapottak százalékos megoszlása Cegléd Nagykoros 1 046 1 074 2.8 3.6 5,8 5.9 30,1 24.8 16,0 11.6 23,3 27.8 13,7 16.7 9.9 11,3 7,0 7,8 Pest* m. városai Összesen 2 120 3,1 5,8 27.4 13,8 25,6 15,2 10,6 7,4 Nyíregyháza Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Türkévé 2 132 607 1 183 1 112 1 232 579 1 273 3,8 2,2 4,7 8,0 4,6 1.6 9.6 10,4 3,8 8,1 13,3 7,8 10,6 13,4 29,4 49.1 9,6 11,5 2,2 17,8 9,6 25,2 11.4 12,9 45,6 10,3 39,0 46,5 21,1 18.4 20,1 31.0 30.0 20,2 30,3 12.8 8,9 16.7 8,3 14,9 12,3 7,3 6,3 8.7 18,4 2,0 24,6 7,9 4,6 5,4 3,5 22.3 1,6 18.0 2,8 1,7 Szolnok* m. városai összesen 5 986 4,2 8,6 13,2 28.0 26.2 11.6 11,6 9,4 Alföldi városok összesen 35 588 3,4 7.4 25.1 23,5 22,9 10,8 9,3 8.4 A táblázat adatai jól érzékeltetik az alföldi (igazgatási) városok földreformjának néhány fontos sajátosságát. Azt például, hogy míg a juttatottaknak a teljes és a mezőgazdasági népességhez viszonyított aránya mélyen az országos átlag alatt maradt (alig haladta meg annak a felét), addig kiugróan sok volt az országos (5,1 kat. holdas) átlagot jelentősen meghaladó juttatások száma. Ez az ellentmondás természetesen nem abban lelte magyarázatát, hogy alacsony lett volna az igényjogosultak, vagy a ténylegesen földet igénylők száma, s különösen nem abban, hogy bőséggel állt volna rendelkezésre kiosztható földterület. Ellenkezőleg, a földreform céljára az Alföld területének sokkal kisebb hányadát lehetett igénybe venni, mint a Dunántúlénak. Ennek megfelelően az alföldi agrárvárosok túlnyomó részében a földjuttatásra jogosultak jelentős része nem kapott földet. Békés megye agrárvárosainak 13,2 ezer jogos földigénylője közül 2/5 résznek nem jutott föld. 4 ° Egyes számítások szerint Szentesen az igényjogosultak több mint fele maradt föld nélkül (miközben a juttatási átlag 7 kat. hold volt). Az igénylők jelentős részének, sőt olykor többségének nem jutott föld Cegléden, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón. Nem volt kedvezőbb a helyzet a Nagykunság és a Jászság agrárvárosaiban, vagy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében sem.47 46 Battonya, Sarkad és Dévaványa nélkül. SZABÓF. 1975. 457—458. o. (Függelék.) 47 Az adatok forrásai: SZABÓ ISTVÁN. 1985.; BöÓR 1982.; OROSZ 1973/a; GAZDAG 1975.; SOMLYAI 1981.; KIRÁLY 1976.
