Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
I. AZ ÖRÖKSÉG: A KAPITALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS MÉRLEGE - 2. Az alföldi agrárvárosok a két világháború között
század első évtizedeiben is gyorsan nőtt a népesség. Elsősorban azokban, amelyek később, az 1945 utáni évtizedekben (is) az Alföld településhierarchiájának élén álltak: 1910—1941 között Debrecenben 33 ezerrel (36 %-kal), Nyíregyházán 21 ezerrel (55 %-kal), Kecskeméten 20,5 ezerrel (31 %-kal), Szegeden 18,5 ezerrel (16 %-kal), Szolnokon 13 ezerrel (46,1 %-kal) gyarapodott a lakosság.95 E városok lakosságának jelentős, csak az egyébként legnépesebb alföldi település, Szeged esetében átlag alatti ütemű növekedése több városfunkció egyidejű megerősödésének gyümölcse volt. A korszerűsödő, speciális termékeket is előállító mezőgazdasági termeléshez és a gyáripar mindegyikükben megfigyelhető fejlődéséhez a közlekedési, a hírközlési, az igazgatási, az egészségügyi és az oktatási-kulturális funkciók megerősödése is társult. A városodás eme eredményei (és tegyük hozzá: a városiasodás most nem részletezett bizonyos sikerei) láttán talán nem elhamarkodott a következtetés: változatlanul a városfejlődés ilyen sokoldalú megalapozottsága adhatott leginkább reményt az alföldi városok megújulására. Az 1910—1941 közötti három évtized fontos, de a városiasodás szempontjából viszonylagos értékű fejleménye volt, hogy a tízezer lakos feletti alföldi települések száma 51-ről 70-re nőtt olymódon, hogy húsznak a népessége lépte át a 10 ezres népességhatárt, alája pedig csak egy (Mindszent) süllyedt (1. sz. táblázat). 1. sz. táblázat Az alföldi agrárvárosok a népesség nagysága szerint 1941 ben^ Népességi kategóna A települések szama Összes lakosságuk Egy településre jutó átlag 10—25 ezer lakos között 46 601 132 13 068 25—50 ezer lakos között 18 563 370 31 298 50 ezer lakos felett 6 523 290 87 215 Összesen 70 1 687 792 24 111 A 10—25 ezres települések számának ugrásszerű növekedése annyiban volt problematikus, hogy ezáltal jelentősen megnőtt a nem városi jellegű települések aránya. Az 1. sz. táblázat adatai már sejteni engedték: az Alföld évszázados történelmi öröksége, a ritka, de népes egységekből álló településhálózat a 20. század első felében is fennmaradt. Hiszen az ott szereplő 70 település közel 1,7 milliós összlakosságával a teljes alföldi népesség több mint felét (54 %-át) mondhatta magáénak. 1910. évi népszámlálás 2. és 1941. évi népszámlálás 2. A szövegben közölt adatok kerekítetAz adatok forrása: 1941. évi népszámlálás 2. 40—128. o.