Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 5. Településpolitikai korrekciók 1957-1963

legjobban kimunkál t206 regionális ipartelepítési tanulmány, amely Debrecen és a Hajdúság adottságait elemezte közel 120 oldalnyi terjedelemben.207 Debrecen tervezett gyors ütemű iparosítását a sajátos alföldi (tiszántúli) adottságok, elsősorban a tömegesen rendelkezésre álló szabad munkaerő, mint egyik fő ipartelepítési tényező mellett azzal indokolták, hogy a városnak az ÉM az OT-val egyetértésben Miskolc, Szeged, Pécs és Győr társaságában „Budapest egyik ellenpólusa szerepét szánta. "208 Fontos újdonsága e tervezetnek, hogy a bányakincsek (főként a földgáz) ipartelepítő szerepének változatlan hangsúlyozásával bő másfél évtized múltán most először beszél az 1940-es évek végétől tönkretett élelmiszeriparról úgy, mint „hazánk egyik legfontosabb exportra dolgozó iparága"-ról,209 ami az alföldi agrárvárosok szempontjából egy kedvező szemléleti módosulás első jele volt. Ugyanebben az évben Szeged térségébe viszont az OT-val és a Nehézipari Minisztériummal együttműködve nem élelmiszeripari, hanem egy hatalmas, sokmilliárd forint értékű vegyipari beruházást irányoztak elő. Ez a nem sokkal később, még a tervezési szakaszban végleg leállított terv egy hatalmas petrolkémiai kombinát, felépítését irányozta elő a hozzá kapcsolódó papíriparral, műszálfeldolgozással, bútor- és gépgyártással, amely alapjaiban változtatta volna meg Szeged térségének gazdasági viszonyait. A terveket 50-75 %-ig elkészítő VÁTERV hivatalos feljegyzése szerint azonban az „OT-(tól) és ÉM-től nyert szóbeli közlés, majd az ÉM Város- és Községrendezési Főosztálya 1963. augusztus 27-i levele alapján a munkát végleg leállítottuk... "210 A terület- és településfejlesztési kérdésekkel kapcsolatos koncepció kidolgozása és a párhuzamosan folyó tényfeltáró munka 1963-ban, egy újabb terjedelmes, országos áttekintést nyújtó elemzés elkészítésével fontos szakaszhatárhoz érkezett. Ennek a „Magyarország településhálózatfejlesztési tanulmányterve I. 1963 (1965)"2ii címet viselő, és az 1957 óta folyó munkálatok szintézisének szánt elemzésnek az elkészülte után kormányzati (minisztériumi) szinten hosszabb ideig (1971-ig) nem nyúltak hasonló mélységben a terület- és településfejlesztés kérdéseihez. (Még abban az évben két kormányrendelet is megjelentéi2 amelyek megkísérelték összhangba hozni a műszaki és a gazdasági szempontokat a területi tervezésben.) A Tanulmánytervnek az kölcsönöz jelentőséget, hogy egy különösen nagy cselekvési szabadsággal rendelkező állam egyik, ezekben a kérdésekben döntési jogkörökkel felruházott minisztériumának a hivatalos álláspontja volt. Több volt 206 Debrecen a városfejlesztési tervek készítésében Szeged mellett az egyik legnagyobb, a másodjk világháború előtti időkre visszanyúló hagyományokkal rendelkezett. UMKL ÉM. ir. XXVI-D-8-c. Debrecen és környéke ipartelepítési regionális tervtanulmány 1963 szeptember 15. EM VÁTERV. 208 U.o. A debreceni ipartelepítés általános kérdései c. fejezet. 209 U.o. 210 Csongrád (illetve Szeged) környékére telepítendő vegyipar (és egyéb ipar) — regionális tervtanulmány. (Leállított munka.) VÁTERV, 1963. július UMKL EM. ir. XXVI-D-8-c. 5. d. 211 Készítette az ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda. UMKL Az Országos Energiagazdálkodási Intézet ir. 2. d. (A további hivatkozásokban: Tanulmányterv 1963.) 212 PERCZEL—GERLE 1966. 84. o.