Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 4. Településpolitika az új szakasz időszakában

régi lakásállomány avulása és nem lakás célú igénybevétele miatt a főváros lakás­helyzete valóban rossz volt. Ezek a nehézségek sem igazolhatják azonban azt a diszkriminatív politikai álláspontot, amelyet Rákosi fejtett ki az MDP Politikai Bi­zottságának egyik 1954. őszi ülésén. Itt az MDP főtitkára azt hangoztatta ugyanis, hogy azért kell Budapesten több lakást építeni, mint vidéken, mert a hatalom szá­mára „nem mindegy az, hogy vidéken morog 1700 ezer (sic!) ember, vagy Buda­pesten morog 1700 ezer (sic!) ember a rossz lakásviszonyok miatt."154 Számos más ok mellett nyilvánvalóan ezzel a szemléleti egyoldalúsággal is összefüggött, hogy 1949—1954 között a mezőgazdasági jellegű városok lakásál­lománya 4,2 %-kal csökkent, miközben lakosságuk ennél kisebb arányban, 0,3 %­kai fogyott, tehát a nagyfokú, a természetes szaporodás mértékét is felülmúló elvándorlás ellenére is romlottak a lakásviszonyok. Pontos statisztikák híján is feltételezhető azonban, hogy e városok lakásállományának csökkenése részben az igazgatási területükön fekvő tanyák lebontásából származott, mert a legnagyobb számban a tanyás városokban csökkent a lakásállomány: Cegléden 1100-zal, Haj­dúböszörményben 1000-rel, Mezőtúron ugyancsak 1000-rel és Makón 800-zal.i55 A településpolitika gyakorlatának megváltoztatása szintén 1953 nyarától vette kezdetét. Az első intézkedéseket szervezeti-intézményi területen hozták. Mivel a rendszer belső struktúrája és döntéshozatali mechanizmusa nem változott, ezek az intézkedések is az MDP vezető testületeitől indultak ki. Az MDP Központi Vezetősége 1953. szeptember 12-i ülésén foglalkozott először a város- és községgazdálkodás helyzetével, és megállapította, hogy az „elhanyagolt állapotban van", s ezzel akadályozza a „dolgozók életszínvonalának emelésére hozott" 1953. júniusi határozatok végrehajtását. 156 Ezért elrendelte, hogy a város- és községgazdálkodással kapcsolatos, kormányzati szinten addig lényegében gazdátlan teendők kormányszintű irányítását a Könnyűipari Minisztérium vegye át. Egyide­jűleg arról is döntöttek, hogy a helyi tanácsoknál város- és községgazdálkodási osz­tályokat kell szervezni, sőt a 3000 ezer lakosnál nagyobb településekben egy külön adminisztratív státuszt kellett létesíteni: a községgazdát, aki a helyi város-, illetve községgazdálkodási feladatokat látta el. 1954 januárjában egy MDP politikai bizottsági határozat arról rendelkezett, hogy a Könnyűipari Minisztérium város- és községgazdálkodással foglalkozó apparátusából egy új minisztériumot kell szer­vezni, a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot. >57 Az új minisztérium fő feladatát abban jelölték meg, hogy irányítsa és segítse a helyi tanácsokat város- és községfejlesztési terveik elkészítésében, s egyben koordinálja és ellenőrizze az egyes állami főhatóságok (ágazatok) ilyen irányú tevékenységét. Az új intézmények felállításán túl a központi terület- és településfejlesztési 154 Pl A 276. f. P.B. (film) 1889. Az MDP Politikai Bizottsága 1954. december 6-i ülése. Hoz­zászólások. 155 A Központi Statisztikai Hivatal az 1954 júliusi lakásösszeírás előzetes eredményei c. anyaga. KSH Könyvtár. Ld. továbbá: KOVACSICS 1955. °* Pl A 276. f. P.B. (film) 1501. Az 1954. január 13-i ülés. 157 U.o.

Next

/
Thumbnails
Contents