Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ A Magyar Országos Levéltárban a Dl. 322. szám alatt egy 80 (74 beírt) oldalas papírkötetben, amelyet barna zsinór fűz össze, és amelyről a pecsét elveszett, található az a pertest, amely a Telegdi Miklós és Telegdi Mihály között 1568-ban indult és 1570-ben befejezett per jegyzőkönyvét és a per kapcsán átírt 26 oklevelet tartalmazza. A János Zsigmond fejedelem által kiállított oklevél a peres felekkel közeli rokonságban álló Báthori István erdélyi vajda, aki tulajdonképpen erdélyi fejedelem volt, és a Habsburgokkal kötött egyezség miatt használta a vajdai címet, 1572. május 29-i átírásában maradt fenn. Az átírásra azért került sor, mert jóllehet a pertestet és a hozzácsatolt, korábban készült okleveleket János Zsigmond fejedelem egy oklevélbe szerkesztve átírta, a pecsételés a fejedelem halála miatt nem történt meg, ugyanis, mint ismeretes, az uralkodó halálakor a pecsétjét széttörik, ami János Zsigmond halálakor is megtörtént. A pertest szövegének értékét emeli, hogy a benne szereplő korábbi, jobbára 13., 14. századi oklevelek többsége csak ebben az átírásban maradt fenn. Bár a hatalmas pertestben szereplő oklevelek közül több különböző és nehezen hozzáférhető kiadványokban már megjelent, célszerűnek látszott a teljes anyag közreadása, mivel egyrészt így követhetők igazán nyomon a per egyes szakaszai, és belőlük következtetni lehet arra, miként folyt a peres eljárás a 16. század utolsó harmadában az erdélyi fejedelem ítélőszéke előtt, másrészt így azonos elvek szerint kerül a teljes pertest közlésre. A korábbiakban ugyanis különböző forráskiadási szemlélet és mód szerint, számos hibával tették közzé az egyes oklevelek szövegét. Mi az oklevelek közlésében az utolsó átírások idejének íráshasználatát, azaz a humanista írásmódot következetesen alkalmaztuk (e=ae, cio=tio, stb.), jóllehet a másoló sok esetben eltér ettől, pl. caudata-t alkalmaz. Nem vettük figyelembe a másoló egyéb következetlenségeit, pl. u és v, t és c betűk felcserélése, stb. A szöveg közreadásánál a korábbi kiadások magyar köz- és tulajdonnevekben való eltéréseit lábjegyzetben adjuk. Egyéb esetekben elsősorban az értelemmódosító eltéréseket közöljük. A forrásközlést megelőző bevezetőben, utalva az eljárásban bekövetkező változásokra, bemutatjuk a középkori magyar peres eljárás legfontosabb elemeit, majd a Telegdi család történetét írjuk le röviden, hogy az egyes oklevelekben szereplő személyek és események jobb megismerését elősegítsük.