Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - I. KÖTET

ESPERESEK ÉLETRAJZA Ki volt e mi Egyházi Vidékünknek első esperese bizonytalan. Ember Pál a reformáció históriájában első helyen említi Szegedi Lőrincet 1569-ben, de bizonyos lévén az, hogy ez a mi vidékünk már 1530—1540 táján egészen reformálódott, nem lehet feltenni, hogy 20, 30 esztendeig minden kormányzó, rendetlenségeket eligazító fő nélkül lett volna, és ha igaz az, amit a régiek közül többen állítanak, hogy ezen a részen valami Torna vagy Tornya nevű városban synodus tartatott 1549-ben, melyben a papok kötelességeiről, 1550-ben pedig a püspökök kötelességeiről canonokat írtak, úgy már Szegedi Lőrinc előtt jóval kellett e mi részünkön esperesnek lenni. Én ugyan a környülállásokhoz képest, hajlandó vagyok arra a vélekedésre, hogy ennek a vidéknek I-ső esperese lehetett ama nagy tekintetű és hasznos férfiú Gál Szécsi István, a gyulai virágzó iskola felállítója 1523-ban, aki tanította a megtisztított keresztyén vallást mind az iskolában, mind a templomban az akkori szokás szerént, nemcsak Gyulán, hanem a körül-belül lévő helységekben is. írt ő egy kis könyvet ily titulus alatt: A keresztyén tudományokról való könyvecske, mely 1538-ban nyomtatódott ki Krakkóban, s eszerént tanítódott elsőben a vallás a Luther értelme szerént, az iskolákban és templomokban ezen mi vidékünkben. — Követte őtet II- szor Ozoray Imre: aki 1531-ben jővén Békésre mind itt, mind a körül-belül lévő helyeken nagy érdemet és tekintetet szerzett magának a reformáció terjesztése által, melyet növelt az is, hogy ő a wittembergai académián szenteltetett fel a papságra, a Jaxit famíliát is ő reformálta. Amint írja Szathmárnémeti dominicainak előljáró beszédjében.

29 1546-ban pedig egy jeles könyvet nyomtattatott ki Krakkóban. ,,De Christo et Antichristo"

30 magyar nyelven, mely által a reformált keresztyén vallásnak terjedését és megerősödését ezen mi vidékünkben nagyon elősegítette. Azonban huzamosan is szolgált Békésen, mert Szegedi István 1553ban lett idevaló pappá és tanítóvá, aki innen kiűzettetvén, akkor hívódott meg Szegedi Lőrinc vagy más valaki, aki 1567-ben Debrecenben a Helvetica Confessiónak aláírta a nevét a makói tractus nevében. III- dik esperesnek tehetjük tehát vidékünkben Szegedi Lőrincet, aki 1569-ben Váradon tartott synoduson Dávid Ferenc és Blandrata ellen oltalmazta a Szentháromságról való orthodoxa tudományt, és az ott írásban tett tudományt neve aláírásával confirmálta, így írván fel a nevét: ,,Laurentius Szegedinuspastor