Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - I. KÖTET

sunt et cet."

5 Ettől az időtől fogva leginkább békési tractusnak neveztetik, mind azért mert legtöbb ekklésiák vannak benne Békés vármegyéből, mind azért, mert a ráczoktól elpusztított zarándi tractusból megmaradt ekklésiák ehhez adván magokat nem lehetett többé Körös—Maros-közinek nevezni. Most pedig nevezzük Békés-Bánátinak, mert Békéstől fogva szinte Belgrádig kiterjed. Kiterjedésének határai a régibb időkben voltának. Észak felől a Körös vize Csongrádtól kezdve Vésztőig. Napkelet felől Vésztőtől kezdve Békés, Zaránd és Arad vármegyék határozták Aradig. Dél felől volt a határa a Maros vize Aradtól Szegedig. Napnyugot felől a Tisza Szegedtől Csongrádig. De idő jártával ezen határoknál Egyházi Vidékünk sok helyeken kijjebb terjeszkedett, mint alább meg fogjuk látni. Minekelőtte ezen vidékbeli reformáta ekklésiáinkat számba vennénk, és azoknak történeteiről szólanánk tegyük vizsgálódásaink céljává a bővebben lehető ismeretségért azt: micsoda viszontagságokon ment által ennek földje, s az ezen lakott nemzetségek.

6