Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

haza indították. Csanádnál kiöntött a Maros, majd egy nyolcadrész mérföldet kellett a lovaknak gázolni, este volt, amikor az innenső szélére értek. A ménest megállították, egy keveset falatoztak. Székely a sok nyughatatlanság után elálmosodik, kéri az elébe ment fiatal gazdákat: Török Jánost, Bárányi Györgyöt, Gudits Józsefet, hogy vigyázzanak, míg egy kicsit, ülve, fejét térdére hajtva szunynyad. Azonban északi hideg szél indul, vele havas eső. A ménes nem állhatja, megfordul, neki a víznek amelyen már átjött. A lovaknak robajára, ama gyáváknak kiabálására felserken az elaludt Székely, kéri az ifjú gazdákat, hogy menjenek a ménesnek elébe, de egyik sem megy. Már Székely nyerges lova is megy a többiekkel, vállára kapja hát subáját Székely, utána a lovaknak gyalog, hol kötésig, hol hónaljig érő vízbe. De már akkor keményen fagyott. Csak a szüntelen való járásmozgás által kerülte el Székely, hogy a hideg meg nem vette. Dobosy Gergelynek szép sárga paripája, mely még soha kézen nem volt, az üres kocsihoz ment szénát keresvén, s a rács közé tévén a fejét, állva fagyott meg, reggel úgy döntötték el... így került haza a ménes 30 darab híjával, de amit a gazdák Székelyen nem vasaltak be... Sokszor szorultak így ebben az időben a szentesiek jószágaikkal más határokra, mert tágas lévén a határ, bőségben sok szénát összetakaríthattak, s mikor a tél enyhe volt, a szénára sem volt szükség, nagy részben az avaron legeltek. Ennélfogva sok jószágot tartottak. Ezt a sok jószágot nem istállókban, hanem állásokban szénázták, ezekben sok takarmány kárba veszett s a másik esztendőre kevés maradt. Mikor hát szárazság volt, kénytelenek voltak barmaiknak más határokon keresni telelő helyet. Hanem Székely István hűsége méltó a jó emlékezetre. A halálos veszedelemmel is felebarátjának javáért szembeszáló hűség és bátorság mindenkor dicséretes, akár a harcban, akár a pusztában mutatkozzék meg.