Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

Nyolcadik rész AZ EKKLÉSIA JAVAIRÓL a) Az urbáriumnak [a földesurak és jobbágyok földhasználatát, egymáshoz való viszonyát szabályozó királyi rendelet] 1775-ben lett bejövetelekor adódott a mi ekklásiánknak lelkészi javadalom céljára csak egy sessio [egy jobbágytelek] föld. [Mai mértékkel mintegy 40 hektárnyi.] A második prédikátornak és a kántornak pedig Fábiánban bérelt az egyház szántóföldeket. így volt 1813-ig. Ekkor az egyház kérésére adott ismét az uraság a második prédikátornak is egy sessio földet, mely allodiális föld volt és Gál Dániel bírta haszonbérben a Veker-parton. — Adott a kántornak is egy sessio földet a Lapis-tón; ez is allodiális föld volt, melyet előbb Dobosy Ferenc földmérő, azután pedig Lévai nevű katholikus ember, aki ezt Dobosy Ferenc özvegyétől a házával együtt megvette, — bírtak haszonbérben, — de amely két sessio allodiális földek helyett az uraság Királyságon a Páscumból ugyancsak két sessiót vágatott ki allodiális földnek. Az egyiket az akkori bíró Balog Istvánnak, a másikat egy hivatal nélküli uradalmi tisztnek: Dombrádi nevűnek, Fejérvári Ferenc uradalmi földmérő által. A három sessio javadalmi földön kívül van az egyháznak 4 kötél bérelt földje Fábiánban, melyet felében szokott kiadni mivelni, fizetvén minden esztendőben az árendát. b) Van továbbá az egyháznak egy fűzfa erdőcskéje a Vecseri fok napkeleti partján, melyet 1803-ik esztendő tavaszán serkentésemre kezdett ültetni Balog István gondnok, szaporította 1804-ben Mikecz Mihály, úgyszintén 1809-ben Lakos János gondnok, és ennek most már jó hasznát veszi az egyház. c) Temetői voltak az egyháznak 4 helyen. Az egyik volt a Temető utcában azon a keresztúton, hol most a T. Dobosi Mihály háza vagyon, akinek a kertje egészen a temetőbe esett. (Talán a mai Deák Ferenc utca elején.) Ebben nyugszik, szinte az utca közepén T. Szentmiklósi Sámuel feleségestől; Dobosi Gergely, megyei táblabíró (1800), Dobosy Ferenc földmérő (1799); Csák Sámuel bíró (1811) és mások. A másik temető volt a vásárálláson észak felől az új mellett. Ez a temető 1763 március 19-én fogódott fel Lakos Mihály bírósága idején és 1800-ban hagyódott el. [Valószínűleg a mai Rákóczi utca elején, mert 1960 körül még két onnan elszármazott kapuoszlopot egy Borza utcai kapuban fel lehetett találni.] Harmadik temető volt a vásárálláson dél felé. Ebben a temetőben, mely éppen a Nagy völgy re