Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

lányosztály, abba a házba költözött, mely előbb Gyuritza János görögé, utána Jurenák Józsefé lett. Ebben lakott Pátkai Sámuel 1772-ig. Ebben tanított Pintér András is 1792-ig. Házak cseréje után az iskola arra az udvarra került, amelyik a malommal által [száraz malom, melynek helye a Vásárhely felé tartó két, piactér (Kossuth tér) felől induló utca összeszögelése előtt lehet] ns. Farkas Mihály és Dögei István szomszédságában [tehát a 20. századi Petőfi utcai polgári-, majd általános iskola épülete helyén]. Evvel az épülettel az volt a baj, hogy a Szántó halom és szénás kert felé lakóktól messze volt, a KisérbŐl pedig, ahonnan az 1816 évbeli árvíz után nagyrészben elköltöztek a református lakosok az „új ülésbe [amelyik idők folytán a Felsőpárt nevet örökölte!], csak kevesen jártak ebbe az iskolába. Azonban 1820-ban az Alsópárton, az Ispotály utcában [a 20. században Sarkadi N. Antal, majd József Attila u. az ev. templomtól Vásárhely felé haladó u.] eladó lett a rk. özv. Csányiné háza, mint tágas udvara, mind az épületek könynyen használható, mind alkalmas helyen volta miatt mind az elöljáróságtól, mind a lakosoktól igen alkalmasnak találtatott. Ama másikat hát eladta az ekklésia, ezt pedig megvette 2000.-V frt-on. A rajta volt lakószobákat a tanító számára megigazíttatta, az istállót, kamrát pedig osztállyá, kamrává, konyhává alakíttatta, tetejét megigazíttatta az ekklésia. Első tanító volt benne, valamint a másikban utolsó Szabó János, ki is az udvarnak régtől fogva telekesedő részét kertté alakította, melynek mind a mai napig sok hasznát veszi. [Ez az iskola működött leányiskolaként 1926-ig, amikor eladódott, előbb mozi épült a telkére, ami a század végére már vállalati raktár lett.] c) A Temető utcai leányiskoláról ezeket jegyezhetjük meg: [A XIX. és XX. században Felsőpárti iskola lett a neve több közelébe épült iskolaépülettel, Deák Ferenc utcai iskola néven is szerepelt; ugyanis a „temető utca" nevet délfelé tartó utca kapta, — a vásártér, Rákóczi tér, Apponyi tér, Marx tér nevű nagy tér a XVII. századi temetők megszűnése után alakult ki, de Kis Bálint idejében még a felőle északnak haladó utcát hívták Temető utcának, ami a XX. században Deák F. utcaként szerepelt.] Ezen század: a XIX. század első negyedében a város napkeleti oldala nagyot növekedett, a „szarkás dombon" kívül levő 5 utcából álló új házakkal, melyekben leginkább fiatalemberek lakván, bővölködtek gyermekekkel. [Szarkás domb volt a későbbi Rákóczi utca és Dósai Molnár utca sarkán, a Váradi patika néven ismert ház helyén.] A lányoknak pedig mindkét meglevő iskolája tőlük távol lévén, sürgették az ekklésia elöljáróit, hogy az ő részükre leányiskolát építsen. Látta is ennek szükséges voltát, az elöljáróság, bátorította az azon részen lakókat, hogy mihelyt a templom építésének a nagyján átesik az ekklésia, mindjárt iskolát fog ezen a részen is építeni. De ők azt várni nem akarták, hanem az öreg Szeder Jánost, ki mind a tanítóságból, mind a preceptorságból alkalmatlan volta miatt kihagyatott — megkérték, s ő magát ajánlotta télen át leánykáiknak tanítására, lett kamrájában 50 tanítványa. Ezt az ekklésiai elöljáró-