Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

Hetedik rész //. szakasz A paróchiális házakról [ lelkész-lakásokról] A nagyobbik paróchia udvarán a ház a régibb mód szerint az udvar közepére volt építve. Volt benne 2 szoba és konyha, a tanuló ház a konyhájával és a mellette levő kamrácskával. Épült 1748-ban. Ebbe Gál István lelkipásztor 1748. augusztus 26-án költözött a régi templom mellett levő lelkészlakból. Az istálló, kocsiszín, sertés- és tyúkólak az udvar északi oldalán, a ház háta mögött voltak. Megégtek 1760-ban a város nagy részével együtt, de ismét új tetők csináltattak rájuk. A tanulóház ablakai tiszt. Szentmiklósi Sebők Sámuel idejében megnagyobbítódtak. A nagyobbik szoba végébe napnyugat felől egy kis téglaházacska építődött, a tetők időről időre duggattattak, megszegettek. [A nádtető javítása volt nádszálak pótlása, sűrítése = duggatása; varrása javítása = szegése]. így jöttek át az 1800. esztendőre, amikor tiszt. Szálai Pál költözvén belé, a szobákra nagyobb ablakok készültek. A tanulóház előtt volt deszkaszínt elbontották és a ház elejét feltöltötték, s onnan a pincelépcső a tanulóház végéhez tevődött át. 1802-ben Balog István kurátor napkelet felől az utca mentében mind az ekklésiának, mind a prédikátornak kamrát építtetett, a két kamra között kocsiszínt hagyva. 1819-ben pedig Borsos Szabó József gondnok a régi elpusztult istálló helyett, melyet még Borza József gondnok csináltatott volt, — új istállót építtetett. Kovács István gondnok ismét a régi lerohadt sertésólak helyébe új ólakat építtetett, cseréppel födetvén be. Amíg szöllője volt az ekklésiának, borait tartotta a nagy ház mögött volt kamrában, de amely minek utána reá szükség nem volt, — elrontatott. A kisebb lelkész lakást s udvart, mióta Médi Mihály végrendelete szerint átvette az ekklésia, leginkább csak foldozgatta az ott talált épületeket; amit épített is, rendetlen volt az akkori szokás szerint. 1805-ben már kivált a konyhának, cselédháznak és a végében levő kis speiznak mind falai, mind a teteje meg voltak roskadva, úgyhogy érdemtelennek tartotta az elöljáróság, hogy tovább is foldoztassa; hanem azt határozta, hogy ezek helyett tisztességes két szoba és konyha épüljön, az eddig volt nagy házat kamrának fordítván. A tanulóházat konyhácskájával és a végében levő kis házacskával úgy hagyván, mint voltak. Légyen ez az egész épület nádtetőre, minden eresz vagy tornác nélkül. Ilyen határozatnál fogva tehát az akkori gondnok Keresztes János elbontatta a cselédházat és a végében levő kis szobácskát, augusztus közepe táján és a cselédháznak falát felrakatta, a vásárhelyi Janurik kőműves által, — olyan gondolattal, hogy a mostani cselédház