Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet
csak igen keveset repedt, a Raber tanácsa, melyet utána királyi mérnök Őri Fábián Dániel úr helyben hagyott, csak 1826-ban Kováts János kőmíves mester vitt végbe, és azóta repedés nélkül áll templomunk. 1817- ben elvégződik az egész templom vakolása, meszelése, kívül az északi cinterem. Ennek a fundamentumában nagy vermek lévén, több tégla ment, mint az egész falába. — Bezsindelyezte Somogyi Péter, de a bevakolása, meszelése 1825-ben ment végbe. 1818- ban megállapodott abban a presbitérium, hogy a székek [padok] végei és elei ne festett fenyőfából, hanem tölgyfa deszkából készüljenek. Ebben az esztendőben tehát tölgy- és fenyődeszkák fűrészeltettek, az északi oldalon és a templom végein levő ablakok bedrótoztattak, ment rajok 195 kg drót. A kerek ablakok a régi templom ablakain volt rostéllyal vonattak be. A napnyugati ajtó Sarkadi Sámuel által, az északi Kajtár András által, a déli és a cinterem ajtajai Bíró János által elkészíttettek. 1819- ben egynéhány deszka fűrészeltetésen kívül egyéb munka a templomon nem tevődött. 1820- ban Kajtár András és Bíró János hozzáfogott a szószék készítéséhez, úgy lévén velük az alku: hogy valamint minden széket [padot], úgy a székek eljén levő tölgyfa táblázatot 10 Frt-ért elkészítik. Adódott át Bíró Jánosnak 351 fenyő és 233 tölgyfadeszka, Kajtárnak pedig 355 fenyő- és 166 tölgyfadeszka. 1821- ben folytatódott a székek készítése. Balog János vésnökkel a szószék készítésére alku tevődik 800,— Frt és 5 akó borban, a beadott rajz szerint, ki is még ezen az őszön hozzáfog a munkához. Az úrasztala készítésére nemzetes Borsos Lajos és felesége Losontzi Terézia 100 Frt-ot adott, és a hozzá szükséges diófa deszkákat. 1822-ben készül a szószék, sok baj van Balog Jánossal, mert amint szokta mondani: „nem szeretett bor nélkül studírozni". A templom a székek [padok] alatt Német Ferenc és Német Lajos által készített padlózatot kap, és a padok helyükre rakattatnak. 1823- ban a szószék és úrasztala és a keresztelőkő helyére kerül. Az emlékeztető kő az úrasztala alá tétetik. 1824- ben a templom útjai, a padok között tégla padlózatot kapnak, márványkőre nem lévén most az ekklésiának elegendő költsége. Az ajtók megfestetnek, az öregasszonyok számára hosszú zsámolyszékek [alacsony padok] készíttetnek. 1825- ben a templom bolthajtásai a Raber és Őri Dániel útmutatása szerint vasakkal összeköttetnek; az egész templom kívül-belől megmeszeltetik. Ekkor történt az, hogy augusztus 12-én reggel 6 óra tájban az egyik kőműves legény: Dékány nevű a deszka alatta letörvén olyan magasról, mint a felső karzat könyöklője, leesett a bírák padjára, lába, oldala eltört, fejit, karját nagyon megsértette, de Szabó Panni szerencsésen meggyógyította. A padok megmosattak, eléjük, végük olajjal kitisztíttatott.
