Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - IV. KÖTET
118 Krakkó 1538. kiadva Vietoris Jeromos által 6 fő részre osztva (caput=rész). 119 Krisztusról és egyházról, valamint az Antikrisztusról és az ő egyházáról. Szerzője Ozorai Imre, békési lelkész. Nyomtattatott Krakkóban 1540-ben Vietoris Jeromos betűivel. 120 amelyet az Úr szerez a Szentlélek beszédével és az Ő eljövetelével megszűnik — világosan kitetszik Pál apostol Korinthusi gyülekezethez küldött I. levele 11. részéből. 1,1 „Amikor a tolnai iskolát felújítóként (helyes irányba terelve) megújítottam, ebben a mi iskolánkban mintegy (többé-kevésbé) 60 növendéket vettünk számba, a nép közül pedig kb. 500 hallgató volt." 182 Kis Bálint eredeti kéziratában közli Balzaréti Vitus János halálára írt versét : Pulchra velut nondum maturis fetibus arbos In praeceps Borea deiiciente cadit. Quae diffracta praemens effusis brachia pomis Pulverem noesto vertice plangit humum. Sic moriens nimirum properato tempore Vitus Vitus Apollineae maximus artis honos. Ingenti Pattiam cumulavit scrage ruentem Et miserae Genti tristia damna túlit. Pieridum lugete Chori, lugete Camaenae, Et scissis lacrima Pannonis ora genis! Heu lacrymae! Phoenix oecidit ille tuus. Quem modo florentem generosae munere laudis Eripuit gremio sors inimica tuo. Ne foret unde tui peserent solatia casus Barbarico premens dum premerere iugo. Nil opis humanae superat: nunc inclite Pannon Quod reliquum est, uni fidere disce Deo. Beregszászi Péterről adatokat találunk RMNY. 559. 566, 568, 572, 584. Beregszászi Péter: Balzaréti Vitus János halálára (szabad fordítás) Bár az északi széltől zúzott árbocok háborgó hullámok közt mélybe zuhannak, daliás termeted fényét nem nyelik el a habok, mert mint áradó víz, felkavart örvénye porsátorodból sötéten gyászoló földre leomló karod széttört méltósága pompás gyümölcsöket hullat. Bár Apolló szívósságával éltél idelent, elismerés koszorúzza mégis dicső tetteidet. Szegény nemzetünk megrendítő veszteségét gyászolva megindultan hordják szerteszét összeomló sátorházad széttört romjai. Sírjatok, múzsák, e sírhant fölött, oh, Pannónia, hullasd orcád könnyzáporát:
