Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

LELKÉSZI JAVADALOM Mi volt a reformatio elein papjainknak fizetések, annak semmi nyomára nem találhattam. Lehet mindazáltal gondolni, hogy egyiknek sem volt valami nagy fizetése. A Kálvinus fizetése volt 150 Franc, 15 mérő gabona és két hordó bor. Magok sem kívántak ők sokat, akarván ezáltal is magokat megkülönböztetni a gazdag clerustól, az ekklésiák nem adhattak sokat, mert a pénz szűk, az ekklésiák kicsinyek voltak, a lakosok pedig a sok pusztítás miatt szegények. — s mivel gyakran változott állapotjok, a fizetések is állandók nem lehettek. Ha kedves papjok volt, kivált, ha el akart tőlök menni, magokat megerőltetve is nevelték fizetését, ha pedig olyan került hozzájok, akit nem igen szerettek, mindenképpen nyirbálták annak megajánlott fizetését. Melyet hogy annál könnyebben véghez vihessenek, készakarva is tettek olyanokat a fizetések előadásában, melyeknek mennyisége nem volt egészen meghatározva, p. o. egy hízott sertés, fél szalonna, 5—10 sajt, egy bödön túró, 12 ember kaszáló, az egész csorda egyszeri megfejése, 6 szekér széna, vagy ahelyett 5 forint, fűtő, daráitatás, őrlés stb. így tévén már fel az egyenesség levélben a fizetést — látnivaló, mely sok csalást követhetett el, egy papját nem szerető hűségtelen curator. Ezeknek a visszaéléseknek tehát akarván eleit venni és a fizetéseknek szabad tetszés szerént való változtatását meggátolni, 1714-ben Szentesen tartott tractualis gyűlésben esperes Bökényi János a tractus könyvébe beíratta Kabai Dániel nótárius és békési prédikátor által az akkori fizetéseket a prédikátoroknak, a makói, vásárhelyi, győvi, szentesi, öcsödi, békési, gellei, dobozi, vésztői, gyulai, feketegyarmati, szeréndi, vári, vadászi, erdőhegyi, ágyai és tárcsái ekklésiákban. Üres hely van hagyva a földeáki és gyomai ekklésiáknak, de a fizetés beírása valami okból elmaradt. 30 esztendő lefolyása alatt mindazáltal ezek a fizetések is változtak, azért 1743-ban esperes Füredi Mihály Szikszai György nótáriusa által visitatio alkalmatosságával újra beíratta a tractus régi protocollumába a papi fizetéseket. Az ekklésiák, melyeknek papi fizetések beíródtak ezek: Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Öcsöd, Szentandrás, Gyoma, Kisberény, Tárcsa, Fás, Vésztő, Békés, Dobozi, Gyula, Vári, Feketegyarmat, Vadász, Bél, Szerénd, Ágya, Erdőhegy, Algyő. Már itt Gelláról, Földeákról nincs emlékezet. 1775-ben béhozódván az urbarialis rendelése Mária Therézia királynénak, mely szerént minden földesúr köteleztetett meghatározott mennyiségű földet adni az